GazdaságSzerző: index 2026. 07. 21. 4 percnyi olvasás
A háttérben már rég eldőlhetett minden.
Mielőtt a Magyar Nemzeti Bank kedden délután bejelenti új kamatdöntését, érdemes visszalépni egy hónapot. A júniusi ülés ugyanis nem maga a 25 bázispontos kamatcsökkentés miatt számított fordulópontnak – azt a piac szinte egyhangúlag várta –, hanem azért, mert a jegybank kommunikációja érezhetően irányt váltott. Az addig következetesen hangsúlyozott óvatos, türelmes megközelítés háttérbe szorult, helyét pedig egy szokatlanul egyértelmű üzenet vette át: a döntéshozók további, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentést vetítettek előre júliusra és augusztusra.
A mai kamatdöntés ezért valójában nem arról szól, hogy lesz-e újabb lazítás, hanem arról, történt-e az elmúlt hetekben olyan fordulat a gazdasági vagy geopolitikai környezetben, amely felülírhatja ezt az előre kijelölt pályát.
Erre ugyanis már volt példa. Február végén az iráni–izraeli konfliktus eszkalációja megugró energiaárakat hozott, ami egyik napról a másikra átírta a várakozásokat. Bár akkor szinte minden elemző biztosra vette a márciusi kamatcsökkentést, a jegybank végül a megváltozott kockázati környezetre hivatkozva elhalasztotta a lépést. Most ismét az a kérdés, az MNB kitart-e a júniusban felrajzolt forgatókönyv mellett, vagy az elmúlt egy hónap eseményei újabb irányváltásra kényszerítik a döntéshozókat.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője az Indexnek küldött elemzésében úgy fogalmazott: a júliusi kamatdöntő ülés kapcsán nehéz valódi izgalmakról beszélni. Emlékeztetett, a jegybank elnöke a Bankszövetség éves testületi ülésén egyértelművé tette: a nyáron folytatódhat a megkezdett, általa „mini kamatvágási ciklusnak” nevezett lazítás. Az elemző szerint azóta nem történt olyan gazdasági vagy piaci fejlemény, amely érdemben megváltoztatta volna ezt a forgatókönyvet.
Éppen ezért most már nem az a valódi kérdés, hogy a Monetáris Tanács most kedden ismét 25 bázisponttal csökkenti-e az alapkamatot, hanem az, meddig tarthat a lazítás.
Vagyis a piac figyelme egyre inkább arra irányul, hogy a jegybank által előrevetített „mini” kamatvágási ciklus végül egy hosszabb, akár őszig elnyúló kamatcsökkentési pályává bővül-e.
A kamatcsökkentések folytatása mellett továbbra is az infláció a legerősebb érv. A júniusi adat nemcsak alacsony maradt – a fogyasztói árak 1,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban –, hanem még a jegybank saját előrejelzésénél is kedvezőbben alakult. Ez azért különösen fontos, mert az elmúlt hetekben a közel-keleti geopolitikai feszültségek ismét felfelé hajtották az energiaárakat, vagyis minden adott lett volna ahhoz, hogy az infláció újra gyorsulni kezdjen. Ez azonban nem következett be.
A jegybank által várt inflációs élénkülés elmaradt, így az árstabilitás jelenleg nem fékezi, hanem inkább támogatja a monetáris lazítás folytatását.
Legalább ennyire fontos azonban a pénzpiacok reakciója. Az euró árfolyama ugyan ismét a 350–360 forintos sáv felső részében mozog, a forint mégis meglepően stabil maradt. Miközben a közel-keleti konfliktusok világszerte növelték a befektetői bizonytalanságot, a magyar deviza nem került komoly nyomás alá. A piac viselkedése arra utal, hogy a befektetők nem tekintik kockázatosnak a jegybank kamatcsökkentési pályáját. Másképp fogalmazva: az ING vezető elemzője szerint a forint mintha egyre kevésbé reagálna a kamatvágásokra, ami további mozgásteret biztosíthat az MNB számára.
A keddi döntés után azonban várhatóan már nem a júliusi, hanem a szeptemberi kamatülés kerül a befektetők fókuszába. Az igazi kérdés ugyanis az lesz, hogy az MNB mennyire hagy nyitva ajtót a további lazítás előtt. Ha a nemzetközi környezet nem romlik számottevően, a hazai kockázati megítélés pedig stabil marad, akkor a jegybank továbbra is fenntarthatja a kamatcsökkentési pályát.
Ebben az értelmezésben a most várható, 25 bázispontos kamatvágás nem a ciklus lezárásának kezdete, hanem csupán egy újabb állomása lehet egy hosszabb monetáris enyhítési folyamatnak. Az óvatosság ugyanakkor továbbra sem tűnhet el a jegybanki kommunikációból. Nem elsősorban az infláció jelent kockázatot – az egyelőre a vártnál kedvezőbben alakul –, hanem a geopolitikai környezet.
Egy váratlan nemzetközi konfliktus vagy a piaci hangulat hirtelen romlása könnyen átírhatja az MNB terveit, ahogyan arra az idei évben már volt példa.
Az ING vezető elemzője ezért továbbra is arra számít, hogy júliusban 25 bázispontos kamatcsökkentés érkezik, amelyet augusztusban újabb ugyanekkora lépés követhet. A piac figyelme azonban már egyre inkább az őszi hónapokra irányul. A jelenlegi gazdasági és pénzpiaci folyamatok alapján ugyanis nem a kamatvágási ciklus kifulladása látszik, hanem annak fokozatos kiteljesedése, amely év végére akár 4,75–5 százalék közé is leszoríthatja az alapkamatot.
(Borítókép: Varga Mihály 2026. június 29-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Napi