GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 05. 3 percnyi olvasás
A háztartásokban a víz és a konzerv mellett egy üveg vörösbor sem árthat.
Egymást követik a német villamosenergia-hálózat elleni támadások és támadási kísérletek. A mostani sorozat első két helyszíne a brandenburgi Jänschwalde, valamint az Észak-Rajna-Vesztfáliában található Bergheim volt. Ezt követte a Dormagen mellett felfedezett újabb szerkezet, miközben a rendőrség Weisweiler és a niedersachseni Ganderkesee térségében is vizsgálódni kezdett.
Az esetek közös jellemzője, hogy az elkövető vagy elkövetők házilag készített, tűzijátékrakétákhoz hasonló kilövőszerkezetek segítségével vezetéket vagy más elektromosan vezető anyagot próbáltak a nagyfeszültségű kábelekre juttatni. A cél rövidzárlat, az erőművi termelés kiesése és feltehetően egy nagyobb áramszünet előidézése lehetett.
A Jänschwalde közelében található Turnow-Preilack alállomásnál több mint egy tucat ilyen szerkezetet találtak. Két esetben sikerült rövidzárlatot okozni, és a közeli szénerőmű egyik blokkja átmenetileg kiesett, nagyobb áramszünet azonban nem alakult ki. Néhány órával később Bergheim mellett is támadás érte a hálózatot. A vezetékekre juttatott anyag rövidzárlatot okozott, ennek következtében pedig a német energiavállalat, az RWE öt ligniterőművi blokkja állt le. Ezek összesített névleges teljesítménye 4200 megawatt, a támadás időpontjában pedig mintegy 3000 megawattnyi energiát tápláltak a hálózatba. A német villamosenergia-rendszer stabil maradt, a kiesett blokkok egy részét azonban csak fokozatosan lehet újra üzembe helyezni.
Csütörtök este egy járókelő Dormagen-Gohr közelében fedezett fel további kilövőszerkezeteket egy mező szélén, közvetlenül egy nagyfeszültségű vezeték alatt. A rendőrség szerint itt is szándékosan próbálhattak rövidzárlatot előidézni, de kár nem keletkezett.
A Tagesschau beszámolója szerint a nyomozók ezt követően Weisweilerben is átvizsgáltak egy alállomást, mert a település neve szerepelt az egyik beismerő levélben. Ganderkesee mellett ugyancsak jelentős rendőri erőket mozgósítottak, de egyelőre nem bizonyított, hogy az ottani gyanús körülmények összefüggnek a támadássorozattal.
A támadások után több beismerő levél is érkezett, köztük a Frankfurter Allgemeine Zeitunghoz (FAZ) és a taz szerkesztőségéhez. A levelek feltételezett szerzője egy Észak-Rajna-Vesztfáliában élő férfi, aki magányos elkövetőként mutatta be magát, és részletesen ismertette az alkalmazott szerkezeteket. A FAZ által közölt levélben a szerző azt állította, hogy nem Németországot, hanem a fosszilisenergia-ipart támadja.
A fosszilis tüzelőanyagokból történő áramtermelést bűncselekménynek nevezte, amely szerinte mérhetetlen szenvedést okoz.
A taz ellenőrizte a kézzel írt levélen szereplő címet, és megtalálta a feltételezett feladó egyik hozzátartozóját. A családtag állítólag felismerte a kézírást. A levél ráadásul olyan műszaki és időbeli részleteket is tartalmazott, amelyek a feladásakor még nem feltétlenül voltak nyilvánosak. A rendőrség országos körözést adott ki a Gevelsberg környékéről származó férfi ellen. A Deutschlandfunk szerint a nyomozók hitelesnek tartják az egyik levelet, de továbbra is vizsgálják, hogy a keresett férfi valóban elkövette-e a támadásokat, illetve voltak-e segítői.
A hatóságok kezdetben két fő irányban nyomoztak:
A levelek alapján jelenleg erősödött a radikális, fosszilisenergia-ellenes motiváció gyanúja, de semmi sem utal arra, hogy közel lenne a német Zöldek párthoz.
A támadásokkal egy időben közölt interjút a Frankfurter Allgemeine Zeitung Albrecht Broemmével, aki 2006 és 2019 között a német szövetségi katasztrófavédelem műszaki segélyszervezetének elnöke volt, korábban pedig a berlini tűzoltóságot vezette. Broemme szerint Németország azonban összességében túl keveset tanult a korábbi infrastruktúra elleni támadásokból. Azt mondja, azt is tisztázni kellene, milyen feltételekkel léphetnek fel a kritikus infrastruktúrát működtető vállalatok a létesítményeik fölött megjelenő veszélyes drónokkal szemben. A hatóságoknak és a szolgáltatóknak emellett rendszeresen gyakorolniuk kellene az áram-, hírközlési és közlekedési rendszerek kiesésének kezelését.
Broemme szerint a lakosság sem számíthat arra, hogy egy kiterjedt áramszünet esetén az állam azonnal mindenkit ellát. A háztartásokban ezért legalább több napra, lehetőleg tíz napra elegendő ivóvizet, hűtést nem igénylő élelmiszert és rendszeresen szedett gyógyszert kellene tartani. A felszereléshez:
Utóbbira azért van szükség, mert az internet és a mobiltelefon-hálózat egy hosszabb áramszünetben szintén leállhat. Broemme saját listáján ugyanakkor a szokásos vésztartalék mellett vörösbor, gin vagy whisky is szerepel. Ezeket nem túlélési eszköznek, hanem a válsághelyzetben használható, egyéni ízléshez igazítható „hangulatjavítónak” tekinti.
Napi