GazdaságSzerző: portfolio 2026. 09. 05. 5 percnyi olvasás
Miközben az Európai Unióban a fogyasztói kosár közel felét a lakhatás és energia, az élelmiszer és a közlekedés adja, Magyarországon egészen más arányok látszanak. Az élelmiszerek súlya nálunk magasabb, a lakhatás és energia arányát a rezsivédelem és a lakástulajdonlási sajátosságok is lefelé húzzák, a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatások pedig még régiós összevetésben is kiugró súlyt kaptak.
A napokban számoltunk be arról, hogy az Eurostat 2026. januári HICP-súlyai szerint az EU-ban a fogyasztói kosár 46,0 százalékát három alapvető tétel teszi ki: az élelmiszerek és alkoholmentes italok (16,3%), a lakhatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok (14,9%), valamint a közlekedés (14,7%). Az uniós átlag azonban elfedi a tagállami sajátosságokat. Ha a harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) részletes súlyai mögé nézünk, látható, hogy
a magyarországi kosár struktúrája élesen eltér az uniós és a visegrádi mintáktól.
Az adatok értelmezésénél fontos hangsúlyozni: a HICP-kosár nem közvetlen háztartási költségvetési felmérés, hanem az infláció mérésére szolgáló súlyrendszer, amely a gazdasági területen végrehajtott monetáris fogyasztási kiadásokat összegzi, beleértve a nem rezidensek belföldi vásárlásait is. Emellett 2026 januárjától lépett életbe az új ECOICOP 2 osztályozás és a 2025=100-as referencia-időszak, ami az időbeli összehasonlításoknál módszertani óvatosságot igényel.
A hazai HICP-kosárban az élelmiszerek és alkoholmentes italok állnak az első helyen 19,9 százalékos súllyal. Ez meghaladja a 16,3 százalékos uniós átlagot, és éles kontrasztban áll például Ausztria 11,8 százalékos mutatójával. A térségben ugyanakkor a román (27,4%) és a szlovák (22,8%) kosár még a magyarnál is nagyobb arányban koncentrálódik az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra.
A hazai kosár belső arányait tekintve a legfeltűnőbb jelenség
a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatások kategóriájánál látható, amely 13,9 százalékkal a második legnagyobb tétel a hazai kosárban.
Ezzel a súllyal megelőzi a közlekedést (13,2%), a rekreációt, sportot és kultúrát (9,0%), miközben a lakhatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok területe csupán az ötödik helyen áll 8,2 százalékkal.
A lakhatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok 8,2 százalékos magyarországi súlya az uniós átlag alig több mint fele, és a vizsgált régiós országok között is a legalacsonyabb. Lengyelországban 19,0, Csehországban 17,1, Szlovákiában 15,2 százalék ez az arány a HICP-kosárban.
Az eltérés értelmezéséhez két fő tényezőt érdemes kiemelni:
A vendéglátás és szálláshely-szolgáltatások 13,9 százalékos részaránya a visegrádi országok között kiugró, a tágabb régiós összevetésben pedig csak Ausztria előzi meg Magyarországot. Lengyelországban a kategória súlya mindössze 5,4 százalék, Romániában 3,7, Szlovákiában 8,7, Csehországban pedig 9,1 százalék.
Különösen beszédes az osztrák adattal való összevetés: bár a nyugati szomszédunkban a háztartások vásárlóereje és jövedelmi színvonala jóval magasabb, a hazai HICP-kosárban a vendéglátás súlya alig marad el az osztrák 16,3 százaléktól, miközben még a jelentős tengerparti turizmussal bíró Horvátországot (12,6%) és az uniós átlagot (10,7%) is felülmúlja.
Ez a magas érték azonban nem értelmezhető egyszerűen úgy, hogy a magyar háztartások költenének arányaiban szinte annyit étteremre, mint a jóval tehetősebb osztrákok.
A HICP a gazdasági területen elköltött összegeket rögzíti, vagyis a nemzetközi összevetésben is kiemelkedő forgalmat bonyolító hazai turisztikai központok – különösen Budapest és a Balaton – vendéglátóipari és szálláshelyi forgalma, a külföldi turisták és üzleti utazók költése szintén közvetlenül megjelenik a kosár súlyaiban. Emellett a szektor árainak relatív emelkedése is növelhette a kategória nominális arányát, ám ennek pontos szétválasztásához külön ár- és forgalmi adatokra lenne szükség.
A 2010-es kiinduló évvel és a pandémia által érintett 2021-es kosárral összevetve kirajzolódnak a hosszabb távú elmozdulások. A lakhatás és energia súlya a 2010-es 15,0 százalékról 8,2 százalékra mérséklődött. A vendéglátás a pandémiás 2021-ben mért 6,5 százalékos szintről emelkedett a 2026. januári 13,9 százalékra, míg a rekreáció, sport és kultúra részaránya a 2010-es 6,2 százalékról 9,0 százalékra nőtt.
A pénzügyi és biztosítási szolgáltatások kosársúlya a 2010-es 1,5 százalékról 2026-ra 4,7 százalékra nőtt, ami a legmagasabb érték a vizsgált tagállamok között. Ebben szerepet játszhatott a pénzügyi szolgáltatások lakossági díjainak emelkedése is, de a HICP-kosársúly önmagában nem alkalmas annak kimutatására, hogy a növekedést mekkora részben okozták tranzakciós illetékek, banki terhek vagy számlavezetési díjak.
A magyarországi HICP-kosár szerkezeti sajátosságaihoz tartozik a szeszes italok és dohánytermékek magas részaránya is. Ez a kategória 6,9 százalékot képvisel nálunk, ami jelentősen meghaladja a 4,0 százalékos uniós átlagot. A vizsgált térségben a cseh (9,2%) és a horvát (7,2%) adat magasabb, a hazai szint azonban érdemben felülmúlja a román (5,8%), a szlovák (5,4%) és az osztrák (3,3%) értéket.
A számok tehát alaposan árnyalják az uniós átlagot.
A magyarországi HICP-kosárban a lakhatás és energia alacsony súlyához az árszabályozási és lakástulajdonlási környezet is hozzájárulhat, miközben
az élelmiszerek, valamint a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatások együttesen már a kosár több mint egyharmadát adják.
Utóbbi kiugró aránya azonban nem csupán a hazai lakosság költési szokásait tükrözheti, hanem a beutazó turizmus fogyasztását, az ágazati árfolyamatokat és a HICP területi alapú módszertanát is.
Címlapkép forrása: Jakub Porzycki/NurPhoto via Getty Images
Napi