TechtudSzerző: Lányi Örs 2026. 09. 05. 2 percnyi olvasás
Magyarországon még mindig tabunak számít a szervdonáció, ami – az intézményi keretek szűkössége mellett – jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy nagyon kevés, évente alig néhány tucat élő donoros vesetranszplantáció történik idehaza. Most bemutatunk egy ilyen sikertörténetet. The post „Jó esetben három, rosszabb esetben két év, és jön a vesepótlás” – Katalin története a struccpolitikától az élő donoros vesetranszplantációig first appeared on 24.hu.
„Minden, ami most történik – ideértve a kormányváltást és azokat a konkrét oktatási elképzeléseket és javaslatokat, amik a médián keresztül eljutottak hozzánk – attól úgy érzem magam, mintha egy mázsás acélbetétes bakanccsal leléptek volna a tüdőmről. De ez kettős érzés is, mert a reményen túl viszont sok okból most még nagyon nehéz látni bármi konkrétat, és ez némi apátiát és fásultságot okoz a pedagógusokban”. Sirák Richárd, a budapesti Arany János Általános Iskola és Gimnázium magyar–történelem szakos tanára alig fogalmazhatta volna meg szemléletesebben, milyen érzésekkel vágnak neki a pedagógusok az új tanévnek. De hogy tovább árnyaljuk ezt a képet, arról kérdeztünk gyakorló pedagógusokat és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnökét, Totyik Tamást, hogy milyen várakozásokkal és érzésekkel készülnek a rendszerváltás utáni első tanévre.
A személyesen interjúkon túl egy online, anonim kérdőívben arra is rákérdeztünk, hogy vajon másképp készülnek-e az idei tanévre, mint a korábbi évekre, van-e olyan újonnan nyílt mozgástér, amit a válaszadók iskolája már most is kihasználna. Számítanak-e arra, hogy csökkennek az adminisztratív terhek? Terveznek-e olyan változással, ami az iskolai autónómiához kapcsolódik, például az óraszervezés, a szakmai programok vagy a tankönyvek kiválasztása terén? Készülnek-e arra, hogy megvalósítanak valamit az alsó tagozatos oktatás rugalmasabbá tételét célzó ajánlások közül? Ez utóbbi az a 14 pontos csomag, amit az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium augusztus elején küldött ki az iskoláknak az alsó tagozat „gyermekközpontú megújítására”. Olyan ajánlások szerepelnek benne, mint hogy az iskolai nap jobban igazodjon a kisgyerekek életkori sajátosságaihoz, és a tanulás kevésbé merev, inkább élmény- és tevékenységalapú legyen. Ennek részeként az iskolák bevezethetnek reggeli ráhangolódást, 35 perces tanórákat vagy hosszabb, összevont tanulási blokkokat, hosszabb mozgásos szüneteket, nyugodtabb ebédidőt, és rugalmasabban oszthatják el az óraszámokat a kétéves tanulási ciklusokon belül. A minisztérium emellett több projekt- és élménynapot, rendszeres iskolán kívüli foglalkozásokat, kevesebb alsó tagozatos házi feladatot és a hagyományos minősítés helyett erősebb fejlesztő értékelést javasol. Nagyobb szerepet kaphatna az iskolában a játék, a mozgás, a művészeti és tapasztalati tanulás, a mindennapos mese és felolvasás, miközben a délutáni foglalkozásokat is kevésbé tanórapótló, inkább pihenést, játékot és differenciált fejlesztést biztosító időszakká alakítanák. A csomag külön pontban foglalkozik az iskolai és digitális bántalmazás megelőzésével is. Az ajánlások megvalósítását a házirendben, a szervezeti és működési szabályzatban (SZMSZ), a pedagógiai programban vagy az éves munkatervben lehet rögzíteni, ezeket pedig az iskolák mostantól – kivéve a pénzbe kerülőket – a tankerület jóváhagyása nélkül is bevezethetik.