GazdaságSzerző: magyarnemzet 2026. 09. 05. 4 percnyi olvasás
Kezdhetünk hozzászokni a gondolathoz: az áram díja nem fix.
Új villamosenergia-tarifát vezetett be az MVM: szeptember 1-jétől az egyetemes szolgáltatásban lévő lakossági fogyasztók is választhatják az úgynevezett dinamikus, D árszabást. A konstrukció egyelőre önkéntes, vagyis a háztartások eldönthetik, élnek-e vele. A kedvezményes éves fogyasztási határig – ez a lakosságnál 2523 kilowattóra – továbbra is a megszokott, fix A1-es, rezsicsökkentett ár érvényes. A határ felett azonban már az MVM a villamosenergia-piac változásait követő, rugalmas D egységárat alkalmazza annál, aki kéri. Bár a tarifa már most igényelhető, maga az új elszámolási konstrukció csak 2027. január 1-jétől lép életbe. Aki pedig menet közben meggondolja magát, visszatérhet az egyetemes szolgáltatás korábbi árazásához.
A dinamikus tarifa alkalmazkodik ahhoz, a magyar villamosenergia-rendszer elmúlt években látott átalakulásához. A naperőművek tömeges megjelenésével egyre gyakrabban fordul elő, hogy bizonyos napszakokban rengeteg áram áll rendelkezésre, más időszakokban viszont szűkösebb a kínálat. Ennek megfelelően a nagykereskedelmi árak is jelentősen változhatnak akár egyetlen napon belül.
Az MVM erre épít: aki például az elektromos autóját, klímáját vagy más nagy fogyasztású berendezését az olcsóbb időszakokra tudja időzíteni, pénzt takaríthat meg. Ezzel nemcsak a fogyasztó járhat jól, hanem az egész villamosenergia-rendszer is, hiszen a fogyasztás egy része áttehető azokra az időszakokra, amikor nagyobb a termelés vagy kisebb a terhelés.
Ez szakmailag nehezen vitatható, a dinamikus tarifa a modern villamosenergia-rendszerek egyik természetes eszköze: ha nagy a termelés és kisebb a kereslet, az áram olcsóbb lehet; ha szűkebb a kínálat és nagyobb a kereslet, drágább lehet. A fogyasztó pedig eldöntheti, hogy alkalmazkodik-e ehhez. Csakhogy van ennek a témának egy másik olvasata is.
A rezsicsökkentés egyik legfontosabb sajátossága éppen az, hogy a fogyasztó számára kiszámítható, hatóságilag rögzített árakon kapja a közüzemi számláit. A háztartásnak nem kell tudnia, hogy mennyi az áram tőzsdei ára, mennyibe kerül a rendszerben az egyensúly fenntartása, vagy hogy éppen mennyi naperőmű termel.
De az új konstrukció egy olyan gondolkodásmódot vezet be, amelynél a fogyasztóban tudatosul, hogy az áramnak időben változó ára van, és a akkor járhatunk jól, ha ehhez alkalmazkodunk.
Ugyanakkor az alkalmazkodás képessége nem feltétlenül adott. Az áramfogyasztás legtöbb módja nem tolható el időben, nem rugalmas.
Ez pedig a legtöbb házartás számára többletterhet háríthat.
Persze még nincs szó a rezsicsökkentés megszüntetéséről, csupán a gondolat elültetéséről, hogy a napi szokások megváltoztathatók és a piaci árak átvezethetők a lakossági tarifákba. És éppen ez az, amit az Európai Bizottság évek óta szeretne elérni.
Az Európai Unió gyakorlatilag rezsicsökkentés 2010-es bevezetése óta nyomást gyakorol Magyarországra, hogy szüntesse meg az inézkedést. A legutóbbi, 2026-os országspecifikus ajánlás is részletezi az ártámogatások kivezetésének kívánalmát. Míg a korábbi kormányok ennek ellenálltak, a Tisza-kormány az ajánlások közül végrehajtotta már az üzemanyagok védett árának kivezetését. Elindította továbbá az okosmérők telepítésének felgyorsítását, valamint a hálózati rugalmasság és a keresletoldali alkalmazkodás fejlesztését is – ezek önmagukban hasznos lépések, de úgy is lehet tekintei rájuk, mint a rezsicsökkentés rendszerének megszüntetését megalapozó döntésekre.
Az uniós szabályozás lehetőséget ad az államnak, hogy a fogyasztói árakba avatkozzon, de bizonyos feltételek mellett. Az uniós politika egyre inkább a célzott, sérülékeny fogyasztókat védő támogatásokat részesíti előnyben a széles körű árkontroll helyett.
Ennek azonban komoly veszélye lehet a középosztály számára. Ha a támogatásokat kizárólag a leginkább rászorulókra szűkítik, a rendszerből kieshetnek azok a háztartások, amelyek papíron még nem számítanak sérülékenynek, de egy jelentős energiaár-emelkedést már nem tudnak könnyedén kigazdálkodni. Egy átlagos, hitelt törlesztő, gyermeket nevelő család jövedelme ugyanis sokszor csak látszólag magas: a lakhatási költségek, az élelmiszerárak, az adók, a közlekedés és az oktatással kapcsolatos kiadások után jóval kisebb mozgástér marad.
A széles körű rezsivédelem megszüntetése a legszegényebbeket elvileg nem érintheti, hiszen ők az iránymutatás szerint szociális alapon valamilyen kedveményhez vagy támogatáshoz jutnának. De a középosztály számára azt jelentheti, hogy miközben már nem jogosult célzott támogatásra, egyre nagyobb arányban kell viselnie az energiaárak piaci ingadozásának kockázatát. Aki nem tudja fogyasztását az olcsóbb időszakokra áthelyezni, nincs korszerű fűtési rendszere, napeleme, energiatárolója vagy elektromos autója, könnyen hátrányba kerülhet a dinamikus tarifák rendszerében. Ők pedig az új rendszer miatt várhatóan nem tudnak megtakarítani energiahatékonysági beruházás céljából.
A rezsicsökkentés teljes megszüntetése tehát várhatóan nem egy látványos, nagy döntés eredménye lesz. De az Európai Unió saját elemzése is kimondja: a fogyasztás rugalmasságának növelése és az okosmérők elterjesztése ebbe az irányba mutat. A 2026-os uniós ajánlás pedig már kifejezetten a keresletoldali válaszok, a hálózati infrastruktúra és a rugalmasság fejlesztését várja el Magyarországtól.
Először tehát megjelenik egy választható tarifa. Aztán egyre több fogyasztó kap okosmérőt. A fogyasztó lassan hozzászokik, hogy az áramnak napszakonként más az értéke. Megtanulja figyelni az árakat, időzíteni a fogyasztását, és elfogadni, hogy az olcsó áramhoz neki is alkalmazkodnia kell. Aztán egy ponton már nem is feltétlenül tűnik olyan radikálisnak, ha a rendszerben nagyobb szerepet kap a tényleges piaci ár.
Természetesen a dinamikus tarifa bevezetése nem kormányzati döntés, hanem az uniós villamosenergia-piaci szabályozásból is következő, szakmailag indokolható konstrukció. Az azonban már politikai kérdés, hogy a kormány közben hogyan alakítja át a lakossági árak védelmét.
Az viszont nem mellékes, hogy az új tarifarendszer már egy átalakított MVM-vezetés alatt születik.
A Tisza-kormány július elején menesztette az MVM addigi vezérigazgatóját, Mátrai Károlyt és az igazgatóság elnökét, Czepek Gábort, a társaság élére pedig Bertalan Zsoltot állította. Július végén folytatódott a vezetőcsere: Tótth András energetikai államtitkár lett az igazgatóság új elnöke, miközben az igazgatóság és a felügyelőbizottság több tagját is lecserélték. Az időzítés és az új irányzat kialakulása legalábbis figyelemre méltó.
Napi