Bár az évtized eleje óta folyamatosan csökkent a bejelentett munkabalesetek száma, ez a kedvező tendencia 2025-ben megfordult. Tavaly 21 252 esetet regisztráltak, ami nagyjából 5 százalékos, több mint ezres esetszám-növekedést jelent az előző évhez képest. Pozitívum viszont, hogy a halálos balesetek száma érdemben, 13 százalékkal csökkent, hiszen míg 2024-ben 75, addig tavaly csak 65 ember vesztette életét munkavégzés közben.

A munkavédelmi ellenőrzések viszont súlyos, rendszerszintű problémákra világítottak rá.

A hatóság által tavaly vizsgált mintegy 6680 munkáltató 76,8 százalékánál tártak fel valamilyen szabálytalanságot, ami meghaladja a korábbi évek arányait. Bár a szabálytalan körülmények között dolgozó munkavállalók aránya összességében javult, az érintettek több mint negyede továbbra is súlyos hiányosságoknak volt kitéve. Sokatmondó adat, hogy csaknem négyezer esetben kellett azonnali intézkedést elrendelni a munkavállalók közvetlen élet- vagy balesetveszélye miatt.

A jelentés egyik leginkább aggasztó megállapítása a balesetek kivizsgálásának gyakorlatára vonatkozik.

A munkáltatók előszeretettel hárítják a felelősséget a sérült dolgozó figyelmetlenségére, miközben saját szabályszegéseiket igyekeznek háttérbe szorítani.

A baleseti jegyzőkönyvek sokszor hiányosak vagy ellentmondásosak, gyakran elmarad a tanúk meghallgatása, sőt előfordul, hogy a balesetet okozó gép használatát sem függesztik fel. A hatóság szerint azonban a munkavállalói hibák mögött szinte minden esetben fellelhető valamilyen munkáltatói mulasztás is, például a megfelelő védőfelszerelés és az oktatás hiánya, vagy a balesetveszélyes munkaeszközök használata.

A statisztikákból az is kiderül, hogy a kisebb cégeknél a legnagyobb a kockázat. A tavalyi 65 halálos áldozatból mindössze egyetlen ember dolgozott nagyvállalatnál, a tragédiák 99 százaléka a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál történt. Megdőlt az a tévhit is, miszerint csak az építkezéseken történnek balesetek; bár a halálos esetek számában valóban az építőipar és a mezőgazdaság vezet, a legtöbb munkabalesetet összességében a feldolgozóiparban regisztrálták, amelyet a szállítás, a kereskedelem és az egészségügy követ.

A munkahelyi egészségkárosodás ráadásul nemcsak azonnali balesetek formájában jelentkezik. Különösen riasztó, hogy egy év alatt közel tízezerrel – 27 ezerről közel 38 ezerre – nőtt azoknak a bejelentett dolgozóknak a száma, akik rákkeltő anyagokkal érintkeznek a munkahelyükön. Ennek a kiugró növekedésnek a hátterében részben maguk az ellenőrzések állnak, amelyek rávilágítottak egy súlyos problémára, miszerint sok munkáltató még azzal sincs tisztában, hogy a cégénél rákkeltő vagy mutagén anyagokat használnak. Ennek következtében a kockázatértékelés elmarad, és a dolgozókat sem tájékoztatják a rájuk leselkedő veszélyekről.

A tavalyi év munkavédelmi mérlege tehát meglehetősen felemás.

Bár kevesebben szenvedtek halálos balesetet, az esetszámok ismételt növekedése, a rákkeltő anyagokkal kapcsolatos hiányosságok és az általánossá vált, sokszor a dolgozókra hárított munkáltatói mulasztások arra utalnak, hogy a magyar munkahelyek biztonsága terén még rengeteg a tennivaló.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.