BelföldSzerző: index 2026. 09. 05. 5 percnyi olvasás
A tenger kristálytiszta, a strandok nem fizetősek, a part menti telkek pedig nem lehetnek magántulajdonban.
Sveti Juraj (Szent György) a megyeszékhelytől, Senjtől (Zengg) nyolc kilométerre délre fekszik a Kvarner-öböl partján. A turistákat gyakran azzal riogatják, hogy errefelé leghidegebb a tenger, kiszámíthatatlan áramlatok és víz alatti források teszik próbára a fürdőzőket. Ne higgyenek a szirénhangoknak! A falu meredek partjait kristálytiszta hullámok mossák, s tegye fel a kezét, aki kevesli szeptember elején a 24-25 fokos tengervizet. Klasszikust idézve: na, ugye.
Idén nyáron egyébként is rekordhőmérsékleteket mértek a horvát vizekben. Az Adriai-tenger csaknem elérte a 30 Celsius-fokot. A melegebb víz a medúzák ideális közegévé válik, és évről évre egyre több van belőlük, különösen azokban az öblökben, ahol sekélyebb, az átlagosnál is magasabb hőmérsékletű a víz. Az éghajlatváltozás hatására új planktonfajok is megjelentek.
Aztán itt vannak a fügefák.
Amikor augusztus végén megérkeztünk Sveti Jurajba, a kertben két teljesen kopasz fán csupán néhány megaszalódott gyümölcs csüngött. Eltelt pár nap, esett egy cseppnyi eső, szelesebbre fordult az idő, a hullámok verni kezdték a sziklákat, persze azért kitartott a kánikula, ám a fügefák új életre keltek: a csupasz ágakon friss hajtások bújtak elő, kizöldült mindkét fa.
Van remény.
Semmi sem fenékig tejfel. Mint minden horvát tengerparti települést, Sveti Jurajt sem kerüli el a Jadranska magistrála, a világ egyik legszebb és leghangosabb panorámaútja. A több mint ezer kilométeres, kanyargós autóút még a titói időkben épült az egykori Jugoszláviában, és ma a szlovén határtól egészen Montenegróig fut, amelyből nyolcszáz kilométer Horvátország területén halad át.
Érdekesmód déli barátainknál nincsenek magántulajdonban partmenti telkek, nem vezetik be a tengert a nyaraló küszöbéig, hogy saját Adriájukban fürcsizzenek, nincsenek privát strandok, nem kell fizetni sehol sem a belépőért. És hogy nem beszélnek a levegőbe, nemrégiben törvényt fogadtak el, hogy tilos a strandok elkerítése és díjat sem szedhetnek.
A horvátok szigorúan védik a tengerparti közvagyont (pomorsko dobro), ahová nem lehet csak úgy építkezni, nem lehet parcellázni, lenyúlni, privatizálni. Kétféle engedmény lehetséges:
Visszakanyarodva a tengerparti úthoz: az autók folyamatosan jönnek-mennek, nem lassítanak a településjelző táblánál, nincs szieszta, legfeljebb éjszakára csillapodik a forgalom. Aki járt a nagykörúton, meg tudja szokni.
Sveti Jurajból hét szigetre is fenséges kilátás nyílik. Északról délre haladva: először is ott van Krk és a távolban Cres, a két egymással rivalizáló nagy sziget. Egyik leggyakoribb tévhit, hogy Krk a legnagyobb horvát sziget. Csak a második.
Legfrissebb, digitális térképészeti adatok szerint Cres 405,70 négyzetkilométer, Krk 405,22 négyzetkilométer területű.
Krktől délkeletre található az újabb rekorder, Prvic, Horvátország legnagyobb lakatlan szigete. A szomszédos Baskából pásztorok és méhészek csónakáznak át, hogy juhokat legeltessenek, illetve előállítsák a környék egyik nevezetességét, a zsályamézet. Prvic meglehetősen kétarcú: a szárazföld felől kopár, meredeken tengerbe futó sziklák határolják, nyugati öbleiben viszont vagy egy tucat homokos strand várja a megmártózni vágyókat, ha éppen arra járnak.
A következő három sziget: Rab és két rabsziget. A második világháború utáni Jugoszláviában a politikai foglyokat titkos kényszermunkatáborokban őrizték, Golin a férfiakat, a szomszédos Sveti Grguron pedig a nőket tartották fogva. A jugoszláv Alcatraz, Goli magyarul csupaszt jelent, és a valóban meztelen, kopár szigeten, 1949 és 1988 között a raboknak saját elmondásuk szerint a földi poklot kellett átélniük. A kommunista büntetés-végrehajtás iránt érdeklődőknek a környező nagyobb településekről júniustól szeptemberig hajókirándulásokat szerveznek.
A húsz kilométer hosszú Rab-sziget népszerű üdülőhely, a magyar turisták körében is kedvelt. A Kvarner-öböl legtöbb szigetéhez hasonlóan Rab is lenyűgöző kettősséget mutat: északkeleti, szárazföld felőli oldala kopár karsztvidék, délnyugati része mediterrán fenyőerdőkkel borított.
Sveti Juraj kikötőjétől alig száz méterre van a hetedik sziget, Lisac. Az apró sziget partvonala mindössze 539 méter hosszú, legmagasabb pontja 26 méter. Fiatalok, köztük bátor családapák, úsznak át a kis szigetre, hogy megmásszák a lisaci csúcsot, hozzátartozóik nem kis örömére. A vállalkozást azonban beárnyékolhatja, hogy partraszálláskor tengeri sünök, víz alatti éles kövek fagyaszthatják a mosolyt az elszánt vállalkozók arcára.
Rémisztő tudósítások jelentek meg a nyáron a horvátországi éttermi árakról, meg arról is, hogy magyar fiatalokat dobtak ki egy Krk szigeti étteremből, mert csak palacsintát rendeltek. Amióta az euró váltotta a kunát, a felkapott parti vendéglőkben hajlamosak elmenni a falig. Tavaly nyáron német családok százai akadtak ki, hogy isztriai, dalmáciai vacsorák után több száz eurós számlákat toltak eléjük.
A népszerű, forgalmas tengerparti településeken jóval drágábbak az éttermek, mint a kisebb, kevésbé felkapott helyeken.
Különösen ott étkezhetünk olcsóbban, ahol többen is versengenek egymással a turistákért. Sveti Juraj éttermei például igyekeznek a földön maradni. Egy pizza 10–12 euró, egy csevapcsicsa vagy roston sült tintahal is kevesebb, mint 20 euró. Ha pedig már másodszor jársz a helyen, vacsora végén, a számla mellé, ajándékba egy-egy pohárka házi likőr vagy pálinka (rakija) is dukál.
A Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti képviseletének adatai szerint a magyar látogatók forgalma történelmi rekordot dönt. Augusztusig a magyar turisták és vendégéjszakák száma is 7-8 százalékos növekedést mutatott az előző évhez képest. Míg tavaly 750 ezer magyar nyaralt Horvátországban, 2026-ban a látogatottság meghaladhatja a 800 ezer főt, a vendégéjszakák száma pedig a kétmilliót.
Persze az is sokat nyom a latban, hogy tavaly augusztusban 400 forintot kellett adni egy euróért, idén ennél 10 százalékkal kevesebbet. Várjuk a trend folytatását.
(Borítókép: Sveti Juraj kikötője 2026. szeptember 3-án. Fotó: Sereg András / Index)
Napi