Az elmúlt napokban drámai módon felpörögtek az események a németországi villamosenergia-hálózat körül, a hatóságok már nem elszigetelt akciókkal állnak szemben. Észak-Rajna-Vesztfália és Brandenburg tartományokban olyan célzott támadások érték a nagyfeszültségű alállomásokat és vezetékeket, amelyek közvetlen áramkimaradásokat és komoly üzemzavarokat okoztak a különböző erőművek működésében. 

Dormagen és Bergheim környékén a rendőrség olyan időzítő szerkezetekkel ellátott eszközöket talált, amelyeket kifejezetten transzformátorállomások ellen terveztek.

A fizikai rongálások mellett a hibrid hadviselés egyéb elemei is megjelentek a mindennapokban. Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter és a kormányzati tisztségviselők nyíltan beszélnek arról, hogy Németország napi szinten áll hibrid háborús nyomás alatt. Bár a hatóságok igyekeznek megnyugtatni a kedélyeket azzal, hogy a védelmi mechanizmusok működnek, a meghiúsított vagy időben felfedezett robbantási kísérletek száma önmagában is aggasztó képet fest az ország védtelenségéről.

Célkeresztben a védelmi ipar?

A szabotázsakciók nem állnak meg az energiaszektornál, a logisztikai és hadiipari létesítmények még nagyobb veszélynek vannak kitéve. A legmeghökkentőbb eset a Lipcse/Halle repülőtéren történt, amely nem csupán egy hatalmas teherszállítási csomópont, de a NATO fontos logisztikai bázisa is egyben. Augusztusban egy robbanóanyaggal megrakott drónt fedeztek fel a repülőtér területén, közvetlenül egy ukrán Antonov teherszállító repülőgép közelében, míg egy másik eszköz a levegőben ütközött egy felszálló repülővel.

A vizsgálatok arra jutottak, hogy ha a drónok töltete felrobban, az katasztrofális láncreakciót indíthatott volna el, ami nyílt katonai konfliktus kockázatát hordozta magában a NATO és Oroszország között. A gyanú egy fehérorosz állampolgárságú, de orosz útlevéllel is rendelkező férfira terelődött, aki olasz turistavízummal lépett be a schengeni övezetbe, ami azonnali diplomáciai feszültséget és a vízumrendszer szigorításának követelését váltotta ki Berlinben. Alábbi felsorolásban összegezzük az elmúlt hetek szabotázsakcióit:

• Három robbanószerkezettel felszerelt drónt vetettek be ukrán teherszállító gépek ellen, amely közvetlen életveszélyt és infrastrukturális katasztrófát idézhetett volna elő.
• Két bolgár állampolgárt tartóztattak le a Rohde & Schwarz és a Helsing védelmi technológiai vállalatok központi épületei melletti építkezésen, ahol gyújtópalackokat dobtak a területre. Az érintett cégek mesterséges intelligenciával támogatott harci drónokat és drónelhárító rendszereket fejlesztenek, amelyeket közvetlenül az ukrán hadsereg is használ.
• Düsseldorf és Köln között júliusban elvágott és felgyújtott jelzőkábelek bénították meg napokra a nyugat-németországi vasúti közlekedést.
• Az év eleje óta több mint 500 esetben észleltek gyanús drónokat a német és az amerikai hadsereg legfontosabb bázisai, többek között a ramsteini légi támaszpont felett.

Orosz akciókra gyanakodnak Európa-szerte

Bár a Kreml határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a németországi eseményekhez, a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal belső elemzései szerint a szálak egyértelműen az orosz titkosszolgálatokhoz vezetnek. A hírszerzési szakértők szerint Oroszország taktikát változtatott: 

Ez a módszer rendkívül megnehezíti a felderítést, mivel a tetteseknek sincs közvetlen kapcsolatuk a megbízóikkal, így a lebukásuk esetén a politikai szálak könnyen elvághatók. Németország logisztikai és tranzitközponti szerepe a NATO-n belül kulcsfontosságú, így az ország megbénítása a teljes európai védelmi architektúrát megrendítheti, ami ellen Berlin most rendkívüli civil védelmi tervek életbe léptetésével próbál védekezni.

Nem pusztán az oroszoktól kell félni?

Bár a német közvélemény és a politika Oroszország felé mutogat minden egyes elvágott kábel vagy lezuhant drón után, a leginkább kézzelfogható alternatívát a belföldi radikalizáció jelenti. Németországban az elmúlt években a klímamozgalmak egy része látványosan erőszakosabbá vált, és a látványos útlezárásoktól eljutottak a kemény szabotázsakciókig. A magát Vulkangruppe-nak nevező radikális baloldali, ökoterrorista hálózat például már korábban is bizonyította, hogy képes megbénítani a modern infrastruktúrát, amikor felgyújtották a Tesla Berlin melletti gyárának áramellátását biztosító távvezetéket.

Ráadásul nem Oroszország az egyetlen szereplő, amely profitálhat Berlin meggyengüléséből. A gazdasági és ipari szabotázskísérletek jelentős része mögött kínai és iráni IP-címek, valamint hozzájuk köthető fedőszervezetek állnak. Peking elsősorban a német technológiai fölény megtörésében és a kritikus rendszerek feltérképezésében érdekelt, míg Teherán a közel-keleti feszültségek eszkalációjával párhuzamosan próbál nyomást gyakorolni az európai szövetségesekre. A helyzetet tovább bonyolítja a dark weben virágzó, tisztán üzleti alapú szabotázspiac, ahol bűnszervezetek ideológiai meggyőződés nélkül, egyszerűen kriptovalutáért cserébe vállalnak el fizikai rongálásokat.