origo Életmód

Így kerülheted el a mikroműanyagok sejtszintű pusztítását a szervezetedben

Szerző: origo 2026. 07. 13. 1 percnyi olvasás


Így kerülheted el a mikroműanyagok sejtszintű pusztítását a szervezetedben

Van pár tippünk, amivel mérsékelhető a bejutásuk.


  • A mikroműanyagok ma már a levegőben, az ivóvízben, az élelmiszerekben és az emberi szervezetben is kimutathatók.
  • Bemutatjuk, hogyan jutnak be a szervezetünkbe, és melyek a legfontosabb kitettségi források.
  • Összefoglaljuk, milyen egészségügyi kockázatokat vizsgálnak jelenleg a kutatók.
  • Ismertetjük, milyen kapcsolat lehet a mikroműanyagok, a gyulladásos folyamatok és a hormonrendszer működése között.
  • Gyakorlati tanácsokat adunk arra, hogyan csökkenthető a mindennapi mikroműanyag-terhelés.

A mikroműanyagok napjaink egyik legtöbbet kutatott környezet-egészségügyi problémáját jelentik. Ezek az öt milliméternél kisebb műanyag részecskék ma már szinte mindenütt jelen vannak: a levegőben, az ivóvízben, az élelmiszerekben, a talajban, sőt az emberi szervezetben is kimutatták őket. Bár a kutatások folyamatosan zajlanak, egyre több bizonyíték utal arra, hogy a mikroműanyagok hosszú távon kedvezőtlen hatással lehetnek az egészségre.

mikroműanyagok felhalmozódása az emberi testben egy illusztráción
A kutatások szerint az emberi testben is felhalmozódnak a mikroműanyagok
Fotó: shutterstock / Shutterstock

Mi számít mikroműanyagnak?

Mikroműanyagnak nevezzük azokat a műanyag részecskéket, amelyek átmérője kisebb öt milliméternél. 

Két fő csoportjuk ismert:

Elsődleges mikroműanyagok, amelyeket eleve ilyen apró méretben gyártanak ipari felhasználásra.

Másodlagos mikroműanyagok, amelyek nagyobb műanyag tárgyak – például palackok, csomagolóanyagok, autógumik vagy műszálas ruhák – elöregedése, kopása és UV-sugárzás hatására keletkeznek.

A kutatók külön figyelmet fordítanak az ennél is kisebb, úgynevezett nanoműanyagokra, amelyek méretük miatt még könnyebben bejuthatnak a sejtekbe.

Hogyan kerül mikroműanyag az emberi testbe?

A mikroműanyagokkal gyakorlatilag nap mint nap találkozunk.

A legfontosabb források:

  • csapvíz és palackozott ásványvíz;
  • tengeri és édesvízi halak, kagylók;
  • só, méz és egyes feldolgozott élelmiszerek;
  • műanyag csomagolóanyagok;
  • a levegőben lebegő porszemcsék;
  • műszálas ruházatból leváló szálak;
  • autógumik kopása;
  • egyes kozmetikai és higiéniai termékek.

Különösen sok mikroműanyag kerülhet a levegőbe zárt helyiségekben, ahol szintetikus szőnyegek, bútorok és textíliák találhatók.

ad

További tartalom Önnek