GazdaságSzerző: portfolio 2026. 09. 05. 4 percnyi olvasás
A Tisza-kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a Bayer Construct és a ZVK Development csődeljárását, lehetővé téve állami vagyonfelügyelő kirendelését a vagyonkimentés megakadályozására. Az oktatásban is jelentős fordulat várható: 2026/2027-től újra elérhető lesz az Erasmus-program minden magyar egyetem számára, 2027-től pedig megszűnnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok. A kormány emellett több döntésről is beszámolt: 10 százalékkal emelkednek a megváltozott munkaképességűek ellátásai, tízmilliárd forintos kríziskezelő alap jön létre a gyermekvédelemben, illetve meghosszabbodik a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzet.
Megnyílhat az út a népligeti Planetárium felújítása és újranyitása előtt, miután egy új törvényjavaslat értelmében az ingatlan vagyonkezelői joga a Magyar Műszaki és Közlekedéstudományi Múzeumhoz kerülne – derült ki Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter Facebook-bejegyzéséből.
Vitézy Dávid elmondása szerint a népligeti intézmény állapota az elmúlt években folyamatosan romlott. Bár a Planetárium hivatalosan a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) kezelésében állt, a szervezetnek sem anyagi forrása, sem megfelelő kapacitása nem volt az épület állagmegóvására és fejlesztésére.
Ezen a helyzeten változtatna a Közlekedési és Beruházási Minisztérium által benyújtott törvényjavaslat.
Amennyiben az Országgyűlés elfogadja az előterjesztést, a vagyonkezelői jogok átkerülnek a Magyar Műszaki és Közlekedéstudományi Múzeumhoz, ami megteremti a rekonstrukció feltételeit.
A tárca a Tudományos és Technológiai Minisztériummal közösen már megkezdte a nemzetközi minták vizsgálatát, és ezek alapján több fejlesztési tervet is kidolgozott a kupolás épület megmentésére.
Több nemzetközi esettanulmányt is megvizsgáltunk azért, hogy új formában és új tartalommal, de az eredeti célt, a tudományos ismeretterjesztést szolgálva éledjen újra az épület és a benne található technika, köztük a Zeiss-optika
– írta a miniszter, hozzátéve, hogy bár hosszú út áll még előttük, a döntéssel végre jó irányba indultak el.
A hazai belpolitikai élet és a Tisza-kormány számára ismét mozgalmas napot hozott a péntek.
A gazdasági háttér továbbra is komoly kihívást jelent:
a Fitch Ratings 77,5 százalékos év végi államadósság-rátával számol, bár Magyar Péter szerint a kormány teljesítette a mintegy 6000 milliárd forintnyi uniós forrás lehívásához szükséges feltételeket.A hazai politikai és gazdasági élet legfontosabb eseményeiről ma is folyamatosan beszámolunk, az eseményeket ebben a cikkben követjük.
A tegnapi nap történéseiről alábbi cikkünkben számoltunk be:
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert
Hiába lenne kereslet, ha nincs elég munkaerő, szűkek a kapacitások, drága a finanszírozás vagy elmaradnak a szükséges technológiai fejlesztések. Nyugat-Magyarországon ezek a problémák egyszerre jelentkeznek, ráadásul egy erősen ipari és exportfüggő gazdasági környezetben. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, milyen tényezők nehezítik most leginkább a térség vállalatainak működését, és hogyan látják a következő időszak lehetőségeit.
Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?