Magyar Péter a közösségi oldalán bejelentette, hogy a kormány nem enyhít az illegális migráció elleni jogi és fizikai védvonalakon. A miniszterelnök külön kiemelte a spanyolországi Ceutánál kialakult súlyos válságot. Szerinte ez a helyzet egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a nemzetközi embercsempész-hálózatok azonnal kihasználják a jogszabályok legkisebb lazítását vagy a védelmi rendszerek réseit.

A Tisza-kormány az év végéig hátralévő időszakot arra kívánja felhasználni, hogy intenzív egyeztetéseket folytasson az Európai Unió intézményeivel. A cél egy olyan új, fenntartható szabályozási keret kidolgozása, amely teljes mértékben összhangban van az uniós joggal, garantálja a magyar határok biztonságát, és hosszú távon is gátat szab az illegális határátlépési kísérleteknek. A kabinet a jogilag lehetséges maximális időtartam helyett tudatosan döntött a rövidebb, 2026. december végéig szóló hosszabbítás mellett, ezzel is jelezve a kompromisszumkészséget és a brüsszeli tárgyalások lezárására való törekvést.

Több mint tíz éve ostromolják az európai határokat

Az intézkedés még a 2015-ös nagy európai migrációs hullámig nyúlik vissza, amikor a menedékjogi törvény módosításával bekerült a magyar jogrendbe ez a különleges kategória. Az intézkedést először csak a déli határ menti megyékben vezették be, ám a következő év tavaszára már Magyarország teljes területére kiterjesztették. A jogszabályok értelmében egy ilyen kormányrendelet legfeljebb hat hónapig maradhat hatályban, de az érvényessége korlátozás nélkül megújítható, amit az előző vezetés az elmúlt évtizedben félévente rendszeresen meg is tett.

A törvény szigorú matematikai feltételekhez köti a válsághelyzet elrendelését, amelyek a menedékkérők napi átlagos számán alapulnak, vagy azon, ha a kialakult migrációs helyzet közvetlenül veszélyezteti a közbiztonságot és a közrendet.

A civil jogvédő szervezetek éveken át tiltakoztak ellene, mivel szerintük a törvényben előírt számszerű feltételek már régóta nem teljesültek a magyar határokon. Úgy vélték, a válsághelyzet kivezetése nem a határkerítés lebontását jelentette volna, hanem csupán a normál, uniós jognak megfelelő idegenrendészeti eljárásokhoz való visszatérést, miközben az ország biztonsága változatlanul garantálható maradt volna.

Már életbe lépett a migrációs paktum

Ismert, az Európai Unió Bírósága még az Orbán-kormány idején szabott ki napi 1 millió eurós büntetést Magyarországra, amiért a hazai szabályozás szembement az uniós elképzeléssel, a büntetés összege mára meghaladta a 900 millió eurót is. Az Európai Bizottsággal zajló háttértárgyalásokon Brüsszel azt követeli, hogy szűnjön meg a 2015 óta görgetett válsághelyzet, és hogy a menekültek újra benyújthassák a kérelmüket a magyar határon is (eltörölve a korábbi nagykövetségi rendszert).

Az Európai Unió új Migrációs és Menekültügyi Paktuma 2026 nyarán lépett hatályba. Ez a paktum teljesen új jogi környezetet teremtett a közösségen belül.
Magyar Péter és a Tisza-kormány hivatalos álláspontja szerint igazságtalan, hogy Magyarországot még mindig egy korábbi, elavult szabályrendszer megsértése miatt büntetik, miközben az új paktum életbe lépésével a jogi háttér alapjaiban változott meg.