Ilyen még nem volt, de most ez is megtörtént. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter megmagyarázta a magyar gazdaság teljesítményét, és nem is akárhogyan.

Adathamisítás miniszteri módra

– 2026 második negyedévében 1,7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest. Ha ebből az agrárszektort kivesszük –  hiszen az idei aszály az eddig mért összes aszálynál súlyosabb volt, így a mezőgazdasági számok nem összevethetők a korábbi évekével –  akkor 2,1 százalékos a növekedés. A növekedés ráadásul a gazdaság több területén is látszik – írta a miniszter.

„Ha kivesszük.” Csakhogy nem lehet kivenni, ahogyan a Központi Statisztikai Hivatal sem tette, amikor közölte az eredményeket. Magyarország bruttó hazai termékének volumene a második negyedévben a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 1,7 százalékkal volt több az előző év azonos időszakinál. Ha ebből bármit is kiveszünk vagy hozzá adunk, az a számok meghamisítása.

Lehetett számítani az aszályra

–  Gyengén teljesített az építőipar és a mezőgazdaság – az előbbi 0,3, míg utóbbi 12,4 százalékkal csökkent. Az építőipar számaiban a bizonytalan gazdasági környezet (az iráni háború és az energiaár-emelkedés), illetve az állami beruházások kormányváltás miatti természetes lassulása játszik szerepet. A mezőgazdaság gyengélkedése nem váratlan, és nem is új jelenség, hiszen az aszályos, meleg időjárásból következik – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Jelezte: nem meglepetés, hogy a fogyasztás a gazdasági növekedés fő húzóereje, a növekedés itt 4,5 százalék volt. 

Itt az építőiparnál már említett tényezők mellett az uniós támogatások kérdését kell kiemelni: sok cég a gépbeszerzésekkel vélhetően kivár, és akkor hajtja végre, amikor lesznek hozzá uniós támogatások.

Milyen esztendő következhet?

– Az első félévben tehát a gazdaság teljesítménye 1,7 százalékkal bővült, és hasonló eredmény várható az év egészére is. A harmadik negyedév eseményei, mint az aszály és a paksi atomerőmű kényszerű leállása mindenképpen nyomot hagynak a bővülésen. Emellett az energiaárak, különösen a földgáz világpiaci árának emelkedése sem segít a helyzeten – ismertette.

– Jövőre az ideinél nagyobb növekedésre számíthatunk: az ipar továbbra is növekedhet, és a mezőgazdaság is talán képes bővülni az alacsonyabb bázis után. Az építőiparnak az uniós források adhatnak löketet. Kérdések is vannak persze: hogyan alakul a keresetek növekedése vagy éppen mennyire lesz szigorú a fiskális politika – tette hozzá az elemző.