BulvárSzerző: blikk 2026. 09. 05. 4 percnyi olvasás
Az ENSZ legújabb jelentése szerint mára elkerülhetetlenné vált a globális hőmérséklet-emelkedés kritikus, 1,5 Celsius-fokos határának túllépése. A „Limiting Overshooting” című dokumentum arra figyelmeztet, hogy a legkedvezőbb forgatókönyv szerint is legalább 1,8 Celsius-fokos emelkedés várható, míg a legrosszabb esetben ez akár 2 fokot is elérhet a következő években. A szakértők szerint a következmények pusztítóak lesznek, és azonnali, határozott intézkedésekre van szükség a károk mérséklése érdekében.
A Párizsi Megállapodás 2015-ben tűzte ki célul, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fok alatt tartsák, azonban az ENSZ jelentése szerint ez a cél mára elérhetetlenné vált - számol be róla a DailyMail.
A hőmérséklet-emelkedés következményei között szerepelnek a szélsőséges időjárási jelenségek, a tengerszint emelkedése és a visszafordíthatatlan kritikus pontok átlépése, például a jégtakarók destabilizálódása vagy az amazóniai esőerdők pusztulása. Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a szélsőséges hőhullámok és az éghajlati hatások már most is súlyosabbak és hosszabb ideig tartanak, mint korábban, és ezek a tendenciák csak fokozódni fognak. „Most van itt az ideje, hogy még nagyobb erőfeszítéseket tegyünk a klímavédelem érdekében” – figyelmeztetett Andersen.
António Guterres ENSZ-főtitkár szintén kiemelte, hogy az idei nyár perzselő hőhullámai, az erdőtüzek és az árvizek már most is figyelmeztetnek arra, hogy milyen jövő vár ránk. A jelentés szerint az 1,5 fokos határ túllépését a lehető legkisebb mértékűvé és legrövidebb időtartamúvá kell tenni, miközben az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és az alkalmazkodóképesség erősítése elengedhetetlen. A kutatók ugyanakkor elismerik, hogy még az 1,5 fokos cél elérése esetén is visszafordíthatatlan veszteségekkel és tartósan megváltozott körülményekkel kell szembenéznünk. A jelentés szerint számos közösség kényszerülhet áttelepülésre, míg a társadalmaknak új kihívásokkal kell szembenézniük, amelyek megoldásához kormányzási megoldásokra lesz szükség.
A klímaváltozás hatásai már most is érezhetők: Nagy-Britanniában például a 2026-os nyár a mérések kezdete óta a legforróbb volt, az átlagos nappali és éjszakai hőmérséklet 16,5 Celsius-fokra emelkedett, ami meghaladta a korábbi rekordokat. A Met Office (az Egyesült Királyság hivatalos meteorológiai szolgálata) szerint az öt legforróbb nyár mindegyike 2003 óta következett be, és a kiszáradt gyepterületek országszerte a szélsőséges időjárás jelei. Dr. Amy Doherty, a Met Office Nemzeti Klímainformációs Központjának vezetője szerint a tavalyi nyári rekordot jelentősen túlszárnyalták, ami jól mutatja a klímaváltozás gyorsuló ütemét.
A Párizsi Megállapodás célja, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 2 Celsius-fok alatt tartsa, és törekedjen az 1,5 fokos határ elérésére, mivel ez jelentősen csökkentené az éghajlatváltozás kockázatait. A megállapodás négy fő célkitűzést fogalmazott meg: a hőmérséklet-emelkedés korlátozását, a kibocsátás csúcsának mielőbbi elérését, valamint a gyors csökkentéseket a legjobb tudományos ismeretek alapján. Az ENSZ jelentése azonban arra figyelmeztet, hogy a túllépés és annak következményei új kihívásokat jelentenek a következő generációk számára, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül. Az azonnali cselekvés kulcsfontosságú, hogy a károkat mérsékeljük és a jövő generációk számára élhető bolygót biztosítsunk.
Napi