GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 04. 2 percnyi olvasás
Több tízmilliárd forintos megtakarítást hoz a beruházás áttervezése, ám Orbán Balázs szerint a döntés túlmutat a költségeken.
A mohácsi Duna-híd megépül, de a kapcsolódó úthálózat egyik oldalán csak 2×1 sáv készül, amivel a kormány 74-76 milliárd forintot takaríthat meg. Orbán Balázs szerint azonban a vita nem pusztán a sávok számáról szól: az a kérdés, hogy Magyarország továbbra is a Balkán és Közép-Európa közötti fontos gazdasági kapu akar-e lenni.
Megépül a mohácsi Duna-híd a terveknek megfelelően, ám a hozzá kapcsolódó úthálózat egyik oldalán csak 2×1 sáv készül
- írta Facebook-bejegyzésében Hargitai János országgyűlési képviselő. Orbán Balázs erre reagálva azt hangsúlyozta, hogy a kormány döntése értelmében a beruházás nem marad el, viszont a szigeti, alföldi oldalon elégségesnek tartják a kétszer egysávos kialakítást.
Hargitai szerint a módosítással 74-76 milliárd forintot takarítanak meg. Egyben azt is állítja, hogy ebből nem következik túlárazás: egyszerűen kevesebb műszaki tartalmat rendelnek meg, ezért kevesebbet is fizetnek érte. A felszabaduló forrásokat más irányba csoportosítják át, aminek célja Hargitai megfogalmazása szerint már sejthető.
A döntés ugyanakkor Orbán Balázs szerint egy sokkal nagyobb kérdést is felvet. A politikus úgy látja, hogy a mohácsi híd soha nem pusztán Mohácsról szólt, hanem egy átfogó gazdasági stratégia része volt.
Ennek lényege, hogy Magyarország Európa déli kapujává váljon, és az egyre növekvő balkáni, illetve keleti áru- és logisztikai forgalom az országon keresztül haladjon Európa belseje felé.
Ehhez szerinte nem elegendő az M5-ös: valódi alternatív észak-déli közlekedési folyosóra lenne szükség, amelybe az M6-os is bekapcsolódik.
A tét nem kicsi. Egy versenyképes útvonal Magyarországon tarthatná azt a forgalmat, amely egyébként Horvátország felé kerülhetne, miközben új gazdasági lehetőségeket teremthetne Dél-Magyarország számára. Logisztikai központok, ipari beruházások és új munkahelyek települhetnének az infrastruktúrára építve.
Orbán Balázs szerint éppen ezért nem az a legfontosabb kérdés, hogy a jelenlegi forgalom indokolja-e a négysávos kialakítást. A stratégiai kérdés az, hogy Magyarország akar-e olyan gazdasági folyosót létrehozni, amely a jövőben képes idehozni a nemzetközi forgalmat.
A politikus szerint a műszaki tartalom visszavágása rövid távon megtakarítást jelenthet, hosszabb távon azonban akár drágább döntésnek bizonyulhat. Ha ugyanis a forgalom időközben más országon, például Horvátországon keresztül találja meg a versenyképes útvonalat, később már nehezebb lehet visszacsábítani.
Ráadásul egy már működő híd és úthálózat későbbi bővítése jóval körülményesebb lehet, mint a szükséges kapacitás kiépítése már a beruházás eredeti szakaszában.
A vita így valójában arról szól, hogy a mohácsi híd önálló közlekedési beruházás lesz-e, vagy egy nagyobb észak-déli gazdasági folyosó első fontos eleme.
Orbán Balázs szerint ha továbbra is cél, hogy Magyarország a Balkán és Közép-Európa közötti egyik meghatározó logisztikai kapu legyen, akkor az ehhez szükséges infrastruktúrát nem akkor kell megépíteni, amikor a forgalom már máshol talált magának utat.
Hargitai János közben arra utalt, hogy a felszabaduló forrásoknak már megvan az új iránya, és szerinte nem a Bácska felé vezető út lesz az, ahol nagyobb kapacitásra lesz szükség. A mohácsi híd tehát megépül, de az infrastruktúra körül kibontakozó vita már jóval túlmutat egyetlen beruházáson: arról szól, hogy merre akarja vezetni Magyarország a következő évtized gazdasági forgalmát.
Döntött a Tisza-kormány a mohácsi Duna-hídról, Vitézy Dávid most jelentette be: pontosan megnevezte, melyik részét állítják le a beruházásnak – 76 milliárd forintot vesznek el belőle
Megépül a mohácsi Duna-híd, de a beruházás egy korábban elrendelt, indokolatlanul túlméretezett elemét leállítják – közölte Vitézy Dávid. Az alföldi oldalon tervezett, mintegy 20 kilométeres 2×2 sávos útszakasz helyett 2×1 sáv épül, amellyel a felülvizsgálat szerint 74-76 milliárd forint közpénzt takaríthatnak meg.
Napi