A bejegyzésében a miniszterelnök a spanyolországi Ceutában történt legutóbbi fejleményekre hivatkozott, mint intő példára. Az Európai Unió afrikai külső határán két nap alatt súlyos határválság alakult ki, miután egy bírósági döntést követően tízezrek próbáltak Marokkó felől Spanyolországba jutni.

A válsághelyzetet a tömeges bevándorlás miatti problémákra hivatkozva 2015 szeptemberében hirdették ki először egyes megyékre, majd 2016 márciusa óta az ország teljes területére érvényes. Félévente hosszabbította meg az előző kormány. Nem összetévesztendő a veszélyhelyzettel, amit először a 2020-as Covid-19 miatt vezetett be a kormány, utána pedig 2022 májusa óta él ez a különleges jogrend.

„Az elmúlt hetek megmutatták, hogy a legkisebb jogi változtatás is réseket tud ütni Európa külső határainak védelmén. A spanyolországi Ceutában, az Európai Unió afrikai külső határán két nap alatt súlyos határválság alakult ki. Egyetlen nap alatt emberek tízezrei próbáltak meg Marokkó felől Spanyolországba jutni. Emberek haltak meg a tengerben, és a spanyol hatóságoknak rendkívüli erőket kellett mozgósítaniuk. Mindezt a spanyol Legfelsőbb Bíróság egyik döntése váltotta ki. Az embercsempész-hálózatok nagyon gyorsan felismerték az új helyzetet, és megpróbálták kihasználni azt” – fejtette ki.

Mint írta, Ceuta esete figyelmeztetés az egész kontinentális közösség számára: a migrációs útvonalak napok alatt átrendeződhetnek, az embercsempészek pedig azonnal kihasználják a jogi réseket. Magyarország kormánya éppen ezért nem vállalhat semmilyen jogi vagy biztonsági kockázatot.

Tárgyalások Brüsszellel és a bírságok kérdése

A videóban és a kísérő szövegben is kiemelt helyet kapott az Európai Unió Bírósága által kiszabott büntetés ügye. Magyar Péter felidézte, hogy az EU korábban napi 1 millió eurós, illetve egyösszegű 200 millió eurós bírságot szabott ki hazánkra a korábbi szabályozási keretek miatt, így a jogvita ára már a milliárd eurós nagyságrendet közelíti.

A Tisza-kormány ugyanakkor hónapok óta egyeztetéseket folytat az uniós intézményekkel egy olyan új szabályozásról, amely egyszerre teszi lehetővé a szigorú határvédelmet és felel meg az uniós jognak is.

„Igazságtalan helyzet az, hogy miközben Magyarország a saját és ezzel Európa külső határait védi, Európa ezért bírságol minket. Ezért hónapok óta tárgyalunk az Európai Unió intézményeivel egy olyan új magyar szabályozásról, amely hatékonyan védi Magyarország és az Európai Unió külső határait, és közben megfelel az uniós jognak is. Egyelőre az uniós intézmények és jogászok nem tudtak olyan megoldást javasolni, amely biztosan garantálná, hogy a magyar hatóságok továbbra is kellő szigorral és hatékonysággal tudjanak fellépni.”

Megváltozott az európai politikai klíma

Magyar Péter rámutatott arra is, hogy az Európai Unió tagállamainak többsége – mintegy 20 ország – ma már a szigorúbb határvédelem álláspontját képviseli. Véleménye szerint méltánytalan egy korábbi időszak jogi álláspontja alapján büntetni azt az országot, amely a külső határokat és a schengeni övezetet védi.

„2016 óta nagyon sok víz lefolyt a Dunán, a Tiszán és a Rajnán is. Azóta már az uniós tagállamok többsége, mintegy húsz ország a szigorú határvédelem oldalán áll. Igazságtalan és nem fair egy jóval korábbi, teljesen más helyzetben hozott szabályozás miatt 2026-ban egy új politikai és jogi környezetben, és főleg a ceutai események után egy, a határokat védő tagállamot büntetni.”

A határvédelem és a pénzügyi biztonság a cél

A TISZA-kormány a törvényi lehetőségeknek megfelelően a mostani döntéssel a maximális időtartam helyett tudatosan 4 hónapos lépésekben határoz a válsághelyzetről, kihasználva az időt az uniós megállapodás előkészítésére.

A bejegyzés zárásaként leszögezte: 2026. december 31-ig meghosszabbítják a jogszabályt, a hátralévő időszakban pedig olyan működő és jogszerű rendszert hoznak létre, amely megvédi Magyarország határait, miközben mentesíti a magyar embereket az uniós bírságok anyagi terhei alól.