A kormányfő beszámolója szerint a szeptember 7-én lejáró jogszabályi keretek fenntartásáról szóló döntést a nemzetközi migrációs helyzet indokolja. Példaként a spanyolországi Ceuta esetét említette, ahol július végén egy spanyol bírósági döntést követően két nap alatt súlyos határválság alakult ki, és Marokkó felől tömegek kíséreltek meg bejutni az Európai Unió területére. Magyar Péter szerint az eset rávilágított arra, hogy

az embercsempész-hálózatok azonnal kihasználják a legkisebb jogi réseket is, a migrációs útvonalak pedig napok alatt átrendeződhetnek.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fenntartása különleges jogköröket biztosít az állam számára: lehetővé teszi, hogy a rendőrség az ország területén elfogott illegális határátlépőket a déli határhoz kísérje, a honvédség közreműködjön a határőrizetben, továbbá speciális eljárási szabályokat alkalmazzanak a határzárral kapcsolatos bűncselekményeknél.

A jelenlegi szabályozás bizonyos elemeit az Európai Unió Bírósága korábban az uniós joggal ellentétesnek mondta ki, ami miatt Magyarországra egyszeri 200 millió eurós, valamint napi 1 millió eurós bírságot szabtak ki. A jogvita eddigi teljes költsége már megközelíti az 1 milliárd eurót. Magyar Péter bírálta az előző, Orbán Viktor vezette kormányzatot, amiért az évekig nem oldotta fel ezt a jogi ellentmondást, és a brüsszeli konfliktusok fenntartásával a magyar adófizetőkre hárította a büntetések költségeit.

A határvédelem és az európai uniós jog tiszteletben tartása nem zárja ki egymást, a korábbi kormányzat által gerjesztett konfliktusok árát pedig nem a lakosságnak kell megfizetnie

– fogalmazott Magyar Péter, hozzátéve, hogy a kormány célja egy olyan működőképes rendszer kialakítása, amely garantálja a biztonságot, de megkíméli az országot a további pénzügyi szankcióktól.

Bár a hatályos törvények akár hat hónapos hosszabbítást is engedélyeznének, a kormány tudatosan döntött a december végéig tartó, szűk négy hónapos időszak mellett. Ezt az időt arra kívánják felhasználni, hogy az uniós intézményekkel egyeztetve kidolgozzák az új szabályozási kereteket. A miniszterelnök jelezte, hogy a tárgyalásokon eddig az uniós szakértők nem tudtak olyan alternatívát javasolni, amely garantálná a határvédelem eddigi szigorát, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a déli határkerítés megtartásából és a zéró toleranciából a kabinet nem enged.

A kormányfő rámutatott, hogy a schengeni övezet külső határainak védelméhez uniós együttműködésre és pénzügyi támogatásra van szükség. Kifejtette, hogy 2016 óta jelentősen megváltozott a politikai környezet, és mára az uniós tagállamok többsége – mintegy 20 ország – a szigorú határvédelem álláspontjára helyezkedett.

Emiatt igazságtalannak tartja a korábbi szabályozásokon alapuló büntetéseket.

Magyar Péter kitért az Európai Unió előtt álló hétéves költségvetési tárgyalásokra is. Kijelentette, hogy a kormány meg fogja védeni a magyar érdekeket, és utalt arra, hogy a közelmúltban már sikerült elérni 16,4 milliárd eurónyi, korábban visszatartott uniós forrás kifizetését. A kormány célja, hogy a december 31-ig tartó átmeneti időszakban olyan jogi megoldást találjon, amely egyszerre biztosítja a határok védelmét és a magyar emberek pénzét.

Címlapkép forrása: Shutterstock

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.