2025 év végén többször is tenger alatti távközlési és elektromos kábeleket rongáltak meg hajók a Balti–tengeren, tavaly év elején pedig Németországban autók kipufogóit fújták be purhabbal, amivel ha rövid időre, de használhatatlanná tették azokat. Európa repterein már jó ideje olykor ismeretlen drónok zavarják meg a működést, idén augusztusban pedig Németországban a lipcsei repülőtéren egy robbanószerkezettel megrakott drónt találtak

A száraz tényeket leírva elsőre ezen események között semmilyen okozati kapcsolatot nem találni, főleg, ha hozzávesszük, hogy 2024-ben a litván fővárosban, Vilniusban égett le egy IKEA-bolt gyújtogatás után, míg 2025-ben lengyel vasúti síneket rongáltak meg, míg a héten egy lengyel dróngyárban keletkezett tűz.

Ezen egymás között mind földrajzi elhelyezkedésében, időbeli eltolódásában és módszerében rendkívül eltérő eseteket egy dolog kapcsolja össze:

És mint az példáinkból is látszódik, az ehhez hasonló hibrid akciók nem idén kezdődtek, de még csak nem is Oroszország Ukrajna ellen indított teljeskörű inváziója után jelentek meg, viszont az utóbbi időben egyre gyakoribbá válták – augusztusban pedig már egy robbanószerkezettel megrakott drón repült egy kifutópálya közelében, miközben ott épp egy teherszállító repülőgép kezdett neki a felszállásnak, ami után Németország és az Európai Bizottság is azzal vádolta meg Oroszországot, hogy orosz ügynökök katonai minőségű anyagok felhasználásával hajtanak végre támadásokat európai területen.

Az oroszok már a spájzban vannak

Az oroszok ugyanakkor nem kizárólag csak ilyen szürkezónás műveleteket hajtanak végre, amiket le lehet letagadni – mivel az elkövetők sokszor még csak nem is tudják, hogy az orosz titkosszolgálat bízta meg őket például német autók rongálására –, hanem orosz repülők sértik meg az európai légteret, vagy épp orosz hadihajók úsznak be egy NATO-tagállam vizeire.

Bendarzsevszkij Anton, külpolitikai elemző, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint Oroszországnak az ilyen hibrid támadásokkal, valamint légtérsértéssel három célja van Oroszországnak:

• károkozás, zavarkeltés;
• megfélemlítés;
• tesztelni a NATO reakcióképességét.

A külpolitikai elemző szerint a cél úgy változik, hogy éppen mi a célpont: például 2014-ben cseh és bolgár lőszergyárak elleni robbantások célja egyértelműen a károkozás volt, hogy ezzel is lassítsák az Ukrajnának szánt szállítmányokat, ahogy 2025-ben a lengyel vasútat ért szabotázsakcióknak is az volt a célja, hogy lassabban érjenek a frontra az ukrán hadseregnek szánt eszközök.

Azonban egy logisztikai központ, vagy kritikus infrastruktúrával szembeni támadásnál már a megfélemlítés a cél, és nemcsak a döntéshozók, hanem a lakosság felé is. Az ilyen hibrid támadások félelmet kelthetnek az embereknek, és több ilyen eset után egy idő után sokan úgy érezhetik, hogy saját életükre is veszéllyel van, ha országa támogatja Ukrajnát, emiatt az ilyen akciók alkalmasak lehetnek, hogy megváltoztassák a társadalom hozzáállását az ukrajnai háborúhoz.

A balti országokban rendszeresen kibertámadások érik a kritikus infrastruktúrákat. Ez is megfélemlítőleg hat a társadalomra, és lehet, hogy valamilyen szinten nyomást próbálnak gyakorolni a döntéshozóikra, hogy ne támogassák Ukrajnát, és nyíltan ne forduljanak szembe Oroszországgal, merthogy ennek lehetnek ilyen negatív következményei

– fogalmazott Bendarzsevszkij.

Ugyanakkor ezek az akciók nemcsak károkozásra és megfélemlítésre alkalmasak – bár nyilván előbbi a másodikat is célozza –, hanem tesztelni az ország felkészültségét is.

A folyamatos légtérsértésekkel, vagy a tavaly szeptemberi drónbehatolással Oroszország felmérte, hogy ilyen esetben mi a NATO eljárásrendje; milyen gyorsan szállnak fel a készenlétben lévő repülők; vagy van-e megfelelő, kialakított védelmi mechanizmusuk.

A lengyel légterébe behatoló 19 orosz drón kapcsán a NATO végül elégtelenre vizsgázott, ráadásul felhívta a figyelmet arra a problémára is a figyelmet, hogy a mindössze pár ezer dolláros drónokat a világ egyik legdrágább rakétáival akarták semlegesíteni – nem véletlen, hogy ezután az Európai Unióban a tagállamok egyetértettek a keleti határfigyelő és drónvédelmi rendszer létrehozásának szükségességében.

A jövőben még több hibrid támadást hajthat végre Oroszország

Azonban mint arra Bendarzsevszkij felhívta a figyelmet, az orosz szürkezónás műveletek nem az ukrajnai invázió után, hanem már jóval azelőtt elkezdődött.

Az orosz titkosszolgálat már a 2010-es években is aktív volt ezen a területen – elég a csak korábban említett cseh és bolgár fegyvergyárak elleni támadásokra gondolni –, viszont számuk az orosz invázió kezdetével drasztikusan nőtt.

A Globsec idén közölt elemzésében a think tank az orosz invázió óta 151 Oroszországhoz köthető hibrid műveletet azonosított, de az elemzésben megjegyzik, hogy a szám ennél akár magasabb lehet, mivel nyilvános adatokból sokszor nem lehet megállapítani annak a hátterét – mint az elemzésben is kiemelik, 2025-ben csak Németországban a hatóságok 320 feltételezett szabotázskísérletet regisztráltak, azonban ezek egy részét nem sikerült minden esetben konkrét elkövetőhöz, vagy szervezethez kapcsolni.

Egyrészt az ilyen esetek száma fokozatosan nő, ami egyrészt annak köszönhető, hogy Oroszországnak sikerült visszaépítenie az ilyen akciók végrehajtásához szükséges képességeket – mint arra Bendarzsevszkij rámutatott, az invázió kezdetekor nagyon sok európai ország utasított ki orosz nagykövetségeken, kulturális intézményekben vagy kereskedelmi irodákban feddésben dolgozó orosz kémeket –, valamint Oroszország célja továbbra is az európai társadalmak és döntéshozók elbizonytalanítása, illetve az ukránoknak szánt ellátmányok lassítása.

Arra számítok, hogy az ilyen akciók száma tovább fog emelkedni, és sajnos egy eszkalációs fázisban vagyunk. Az oroszoknak sikereket kell produkálni, el kell bizonytalanítani a nyugati társadalmakat attól, hogy támogassák Ukrajnát

– véli a külpolitikai elemző, aki hozzátette, meglátása szerint Oroszország azért sem csökkentené az ilyen támadásokat, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök és köre meg van győzödve arról, hogy az idő számukra dolgozik, és előbb, vagy utóbb Európa bele fog fáradni Ukrajna támogatásába, miközben az európai társadalmak fáradtsága már most megfigyelhető, így Oroszországnak az lenne az érdeke, hogy ezt a nyomást még inkább növelnék.

Azonban van egy másik oka is, amiért Putyinék valószínűleg még inkább fokozni szeretnék az ilyen jellegű támadásokat, viszont ennek már nem külpolitikai céljai vannak.

Oroszországban éppen egy növekvő társadalmi elégedetlenség van a jelenlegi helyzettel szemben, és Putyin támogatottsága csökken. Amikor ő ilyet tapasztal, akkor általában külpolitikai eszközökhöz nyúl

– mutatott rá Bendarzsevszkij, aki szerint ez is inkább az eszkaláció irányába mutat – az ilyen akciók után ugyanis az orosz médiumokat is ellephetik a kisiklott lengyel vonatok képe, vagy az égő európai fegyverraktárokról készült videófelvételek, amikkel azt a látszatot tudják kelteni, hogy egyáltalán nem jobb az élet a demokratikus Nyugaton.

Az oroszok már a teljes invázió előtt is folytattak durva titkosszolgálati akciókat európai országokban – elég csak 2018-ban a Szergej Szkripal korábbi orosz katonatiszt elleni merényletkísérletre utalni, akit idegméreggel próbáltak megmérgezni, vagy a már említett cseh fegyverraktár elleni 2014-es támadás –, arra pedig a GRU figyel, hogy a támadásaik inkább a szürkezónában maradjanak, és kerülik, hogy nyílt háborúba keveredjenek a NATO egy tagállamával – a NATO ötös cikkelye miatt ugyanis az az egész katonai szövetség elleni támadással érne fel.

Bendarzsevszkij ugyan hangsúlyozta, hogy semmit sem lehet kizárni, de csekély esélyt lát rá arra, hogy Oroszország megtámadná a NATO-t.

Egyrészt az orosz hadsereg jelenleg Kelet-Ukrajnában is elakadt, létszám- és eszközproblémákkal küzd, így őrültség lenne Putyin részéről, ha megtámadná a NATO-t.

Egyrészt oroszoknak ereje sincs arra, hogy megtámadja a NATO-t, másrészt pedig a jeleit sem látjuk, hogy ezt meg tudná csinálni. Szóval én ebben nem hiszek, de pont ezért gondolom úgy, hogy a hibrid támadásoknak a számanövekedni fog, mert amire Oroszország jelenleg képes, az ezeknek az akcióknak a megszervezése, és valószínűleg emiatt is ehhez fog nyúlni Putyin

– hangsúlyozta Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Arra a kérdésünkre, hogy az ilyen akciókkal szemben miként léphetnének fel az európai országok, Bendarzsevszkij röviden annyit válaszolt, hogy erőforrással, és az európai elhárítások hatékonyabbá tételével.

Szerinte ezen a háttérben dolgoznak, és például a már említett lengyel drónincidens után az a döntéshozók számára is nyilvánvalóvá vált, hogy több erőforrásra van szükség. Emellett az elhárítás mindig tanul az orosz akciókból, azok segítenek megtalálni a gyenge pontokat.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótájékoztatót tart 2026. szeptember 1-jén. Fotó: Contributor / Getty Images)