GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 04. 2 percnyi olvasás
Gyárbezárás és kelet-európai terjeszkedés is szerepelhet az autóipari óriás forgatókönyvei között, miközben a németországi munkaerőköltségek egyre nagyobb terhet jelentenek.
A Mercedesnél már egy németországi gyár bezárásának lehetősége is felmerült, ha a dolgozói érdekképviselet nem támogatja a költségek drasztikus csökkentését. Mercedes a hírek szerint Kelet-Európában bővítené a gyártást, miközben a kecskeméti üzem kapacitását már megduplázták.
A Mercedesnél már nem pusztán költségcsökkentésről folyik a vita: egy németországi gyár bezárásának lehetősége is felmerült, ha a dolgozói érdekképviselet nem támogatja a vállalat vezetésének terveit. A WirtschaftsWoche több, az egyeztetéseket ismerő forrásra hivatkozva arról ír, hogy
a Mercedes vezetése Kelet-Európában építene új kapacitásokat, cserébe pedig egy németországi telephely válhatna feleslegessé.
A vállalat állítólag azt szeretné elérni, hogy a munkavállalók a jövőben heti öt órával többet dolgozzanak ugyanazért a fizetésért. Emellett valamennyi bérkomponens és különjuttatás felülvizsgálata napirenden van, beleértve akár a karácsonyi és szabadságpénzeket is. Egy külön kifizetést már el is halasztottak.
A német dolgozói oldal érthetően ellenáll. A lap szerint a vezetés által felvázolt alternatívát egyik bennfentes „extrém fenyegetésként”, egy másik dolgozó pedig egyszerűen zsarolásként jellemezte. A Mercedes vezetésének állítólagos üzenete világos: ha Németországban nem sikerül jelentősen mérsékelni a munkaerőköltségeket, Kelet-Európában új gyár épülhet, és egy németországi üzemre már nem lesz szükség.
A Mercedes már most is jelentős kapacitással rendelkezik Magyarországon. A kecskeméti gyár kapacitását nemrég megduplázták, így évente akár 400 ezer jármű gyártására is képes lehet. A vállalat szerint a magyarországi „faktorköltségek” mintegy 70 százalékkal alacsonyabbak a németországiaknál. Ebbe a munkaerő mellett az energia, az infrastruktúra, a logisztika, a karbantartás és más termelési költségek is beletartoznak.
Kecskeméten jelenleg a GLB és az elektromos C-osztály készül, hamarosan pedig a G-osztály kisebb változata is érkezhet. A Mercedes azt is jelezte, hogy az elektromos GLC gyártására is képes a magyar üzem, amely már több mint 5000 embernek ad munkát.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a Mercedes vezetése júniusban arról tájékoztatta a dolgozókat: a németországi gyártókapacitás jelentősen meghaladja a keresletet. A vállalat szerint a német telephelyek költségversenyben évek óta egyre jobban lemaradnak a külföldi üzemek mögött.
A Mercedesnél ezért „termelékenységi offenzívát” indítottak.
A vezetés szerint hiába sikeres az új modellekre épülő termékoffenzíva, ha a túl magas költségek elviszik a megtermelt profitot. A németországi gyárak jövőjéről azonban még nincs végleges döntés, ahogy arról sem, hogy pontosan mely termelési helyszíneket érinthetné egy esetleges átszervezés.
A tárgyalások folytatódnak, és a következő egyeztetési időpontokat már kitűzték. A Mercedes nem cáfolta az értesüléseket, csupán közölte, hogy a folyamatban lévő tárgyalásokról általában nem nyilatkozik.
Lincshangulat van a Mercedesnél, mert a munkás-szakszervezet vezetője szerint nem dolgoznak eleget és erről cikket is írt – „Többet kell akarnunk és teljesítenünk”
Komoly felháborodást váltott ki Németországban a Mercedes munkavállalói körében Christiane Benner Peter Leibingerrel, a Német Iparszövetség (BDI) elnökével közösen jegyzett véleménycikke, melyben a hosszabb munkaidő mellett érveltek a szerzők. A stuttgarti gyár dolgozói szerint elfogadhatatlan, hogy az IG Metall elnöke a munkaadói oldaléhoz "ilyen közeli álláspontot" fogalmazott meg.
Napi