Fellebbezést nyújt be a Magyar Állami Operaház (MÁO) a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítélete ellen, amely helyt adott az intézményből korábban elbocsátott munkavállalók keresetének – közölte az Operaház pénteken az MTI-vel.

Az Operaház közleménye szerint az intézmény tudomásul veszi a Fővárosi Törvényszék pénteken szóban kihirdetett döntését, annak indokolásával azonban nem ért egyet. Az Opera megítélése szerint az elsőfokú döntés nem értékelte megfelelően az intézmény művészeti kapacitásigényének változását, és abból indult ki, hogy az állami fenntartás önmagában kizárja az olyan finanszírozási nehézségeket, amelyek létszámcsökkentést tehetnek indokolttá – írták.

Az írásba foglalt ítélet kézhezvételét és részletes indokolásának megismerését követően az Opera fellebbezéssel él, és szükség esetén valamennyi rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséget igénybe vesz

– közölték.

Az Operaház szerint több oka is volt a létszámcsökkentésnek

Álláspontjuk szerint a 2024-2025-ben végrehajtott létszámgazdálkodási intézkedések valós működési, művészeti és gazdasági okokon alapultak és egy szélesebb körű hatékonyságnövelő program részét képezték. „A minimális mértékű létszámcsökkentésben érintett munkatársak a hatályos munkajogi szabályok alapján, illetve az akkor még alkalmazandó közalkalmazotti törvény szerinti, magasabb mértékű juttatásban részesültek” – tették hozzá.

Az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének (ODFSz) elnöksége csütörtökön közölte, hogy első fokon pert nyertek azok a dolgozók, akiket az ODFsz szerint a 2024-es sztrájk miatt bocsátottak el az Ókovács Szilveszter vezette Magyar Állami Operaházból (MÁO).

A bírónő nem találta megalapozottnak az indoklást

„Az ítélet indoklásába az eljáró bírónő belefoglalta, hogy a MÁO által benyújtott adatok szerint az intézmény pénzügyi helyzete a sztrájk óta nemhogy romlott volna, hanem egyenesen 2,1 milliárd forinttal javult, így az elbocsátások gazdasági indokokra történő hivatkozását nem találta megalapozottnak” – fogalmaztak a szakszervezet közleményében.

Kiemelték: a bírónak a per alatt az a benyomása támadt, hogy a 2024-es sztrájkot az alperes személyes sértésnek tekintette, és az elbocsátásokat a „bosszú” eszközeként alkalmazta.

A HVG cikke szerint a pertársaságot alkotó hat felperes közül öt volt szakszervezeti tag. Esetükben bizonyítottnak látta a bíróság, hogy szakszervezeti aktivitásuk, a sztrájkban játszott szerepük miatt mondtak fel nekik. Az öt munkavállalót a bíróság csütörtöki döntésével visszahelyezte állásába, és mind a hat munkavállalónak kártérítést ítélt meg – írták.

(Borítókép: A Magyar Állami Operaház. Fotó: Szollár Zsófi / Index)