A rendelet szerint a kormány iparpolitikai és gazdasági szempontok alapján arra jutott, hogy kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik az érintett vállalatok adósságainak rendezéséhez és ahhoz, hogy megállapodásra jussanak hitelezőikkel. A rendelet szeptember 4-én 19 órakor lép hatályba.

A döntés a Bayer Construct és a ZVK Development csődeljárását egyaránt stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősíti. A két vállalkozás székhelye egyaránt Sóskúton található.

A Bayer Construct augusztus 26-án kérte a csődeljárás megindítását, a bíróság pedig egy nappal később ideiglenes fizetési haladékot biztosított a társaságnak. A csődeljárás lehetőséget ad arra, hogy a vállalat a fizetési moratórium alatt reorganizációs tervet készítsen és megpróbáljon egyezségre jutni hitelezőivel.

Ha ez nem sikerül, később felszámolási eljárás következhet.

A csődeljárás közvetlen előzménye a zuglói Bosnyák tér mögött felépült irodakomplexum körül kialakult vita volt. Az állam korábban megállapodott a Bayer-csoporthoz kötődő ZVK Developmenttel az irodaházak megvásárlásáról, és a sajtó szerint mintegy 315 milliárd forintot már ki is fizetett.

Az új kormány azonban 2026 augusztusában szerződésszegésre hivatkozva elállt az ügylettől, és visszaköveteli a kifizetett összeget. A kormány egyik fő érve az volt, hogy a zárási feltételek nem teljesültek maradéktalanul, egyebek mellett azért, mert az ingatlanokon továbbra is fennállt a zuglói önkormányzat elővásárlási joga.

A Bayer ezzel szemben azt állítja, hogy az épületek határidőre elkészültek és megkapták a használatbavételi engedélyeket, így műszaki akadálya nincs az átadásnak.

A helyzet azért is jelentős, mert a Bayer Construct az elmúlt években a magyar építőipar egyik nagy szereplőjévé nőtt, számos állami és ingatlanfejlesztési projektben vett részt, működése pedig több ezer munkavállalót és alvállalkozót érint.

Magyar Péter is megszólalt

A Bosnyák téri 300 milliárdos irodabiznisz kapcsán üzenem Tiborcz Istvánék üzleti körének, azon belül is a Bayer Constract-nak és Balázs Attilának: vége van a közpénzek zabrálásának

- írja a miniszterelnök a Facebookon.

A kormány döntése nyomán a két csődeljárásban a bíróság a kizárólagos állami tulajdonban álló Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-t rendeli ki vagyonfelügyelőként. Az állami vagyonfelügyelő transzparensen áttekintheti a cégek teljes vagyoni helyzetét, betekinthet a könyveikbe, megvizsgálhatja a szerződéseiket és a pénzforgalmi számláikat, valamint ellenőrizheti az új kötelezettségvállalásaikat - közölte Magyar.

A vagyonfelügyelő jóváhagyása nélkül a cégek új vagyoni kötelezettséget nem vállalhatnak, az engedélye nélkül kötött ügyleteket pedig megtámadhatja, és a csődvédelem szabályaiba ütköző kifizetések visszakövetelését kezdeményezheti. Ha pedig korábbi vagyonkimentés gyanúját észleli, azt köteles a bíróságnak és az illetékes hatóságoknak bejelenteni. Feladata lesz a hitelezői követelések nyilvántartása és a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítésének ellenőrzése is.

A célunk világos: minden rendelkezésünkre álló törvényes eszközzel megakadályozzuk, hogy a tulajdonosok, vagy a mögöttük álló személyek vagyont menekítsenek ki a cégekből, miközben a veszteséget az államra, a hitelezőkre, a dolgozókra és az alvállalkozókra hagyja.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Purger Tamás