KülföldSzerző: magyarnemzet 2026. 09. 04. 2 percnyi olvasás
Két magyar jogszabályról is tárgyalhatnak.
Két ideiglenes magyar migrációs jogszabály kivezetése utat nyithat ahhoz, hogy véget érjen az Európai Unió Budapestre kirótt napi 1 millió eurós bírsága – derül ki a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti egyeztetéseket ismerő forrásokból. Az Euronews információi szerint a lépés nem kényszerítené Magyar Péter miniszterelnököt arra, hogy enyhítsen Magyarország migrációs politikáján – ezt ő következetesen ellenzi, miközben Brüsszeltől azt kéri, hogy törölje a büntetést. Magyarország mintegy 910 millió eurót veszített, mióta az Európai Unió Bírósága (EUB) 2024-ben kimondta, hogy Orbán Viktor kormánya sorozatosan megsértette az uniós normákat a menedékkérők kezelésében.
Magyar Péter miniszterelnök felszólította európai partnereit a bírság ügyének rendezésére, ugyanakkor megfogadta, hogy fenntartja elődje kemény migrációellenes politikáját. Az egyik ilyen intézkedés a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet”, amelyet 2015 óta félévente hosszabbítanak meg, és amely lehetővé teszi, hogy Magyarország több uniós jogszabálytól eltérjen – ez szeptember 7-én járna le, ha nem újítják meg.
A második pedig egy 2025-ben elfogadott törvény, amely szerint a menedékkérőknek még a magyarországi kérelem benyújtása előtt egy külföldi magyar nagykövetségen kell jelezniük szándékukat; ez az év végén veszíti hatályát. Brüsszelben előrelépésként tekintenek arra a lehetőségre, hogy Magyarország mindkét intézkedést hagyja kifutni.
Magyarországnak és a bíróságnak kell megvizsgálnia, mi tehető
– mondta Markus Lammert, az Európai Bizottság szóvivője. „A Bizottság részéről az a feladatunk, hogy szoros párbeszédet folytassunk a magyar hatóságokkal az ügyben.”
Szakértők azonban kétkednek abban, hogy mindez elegendő lenne a bírságok leállításához.
A 2015–16-ban elfogadott, migrációval kapcsolatos jogszabályok módosítása esélyt adott volna a bírságok elkerülésére
– mondta az Euronewsnak Lattmann Tamás, az uniós jog szakértője. A migrációs paktum, ami az EU külső határainak védelmét erősítené és megosztaná a terheket a menedékkérők ügyében, a nyár folyamán lépett hatályba, Magyar azonban elutasította annak alkalmazását Magyarországon.
A kormányfő többször is kérte az EU-tól a már befizetett bírságok visszatérítését is, ez azonban technikailag és jogilag kivitelezhetetlen.
Az Európai Unió Bíróságának ítélete után a felhalmozódott bírságokat közvetlenül a Magyarországnak szánt uniós forrásokból vonták le.
Elég arcátlannak tartom, hogy Magyar olyan bírságok visszafizetését követeli, amelyeket egyáltalán nem orvosolt uniós jogsértés miatt szabtak ki
– mondta Tineke Strik, a Zöldek holland EP-képviselője, az Európai Parlament magyarországi jelentéstevője.
A bíróság által kiszabott bírságok visszatérítése azt is jelentené, hogy az EU saját ítéleteit kérdőjelezi meg, ássa alá.
Ugyanakkor a költségvetési tárgyalásokban részt vevő tisztviselők szerint „minden lehetséges”, és Magyarország még kiharcolhat többletforrásokat a határvédelemre – olyan pénzeket, amelyeket belföldön politikai sikernek tudna beállítani.
Szóba került az is, hogy az EU átnevezze vagy informálisan átcsoportosítsa a Magyarország számára már elkülönített támogatási sorokat például határvédelemre úgy, hogy azok Magyar Péter narratívájának megfeleljenek.
A miniszterelnök azt mondta, hogy az Európai Tanács októberi ülésének fő témája a migráció lesz, és arra törekszik, hogy akkor ebben az ügyben is szülessen politikai döntés.
Borítókép: A röszkei, megerősített határátkelő (Fotó: Polyák Attila)
Napi