Nariskin hosszan beszélt arról, hogy szerinte Európa hanyatlóban van, ezért Ukrajnát használják fel arra, hogy meggyengítsék, elpusztítsák Oroszországot. Úgy látja, szerinte ez nem fog sikerülni, mivel Ukrajna mozgósítási tartalékai egy éven belül kifogynak. 

Megvádolta az európai vezetőket azzal is, hogy konfliktust próbálnak szítani Oroszország és a posztszovjet térség államai közt, annak érdekében, hogy Moszkva mellett Kínát is meggyengítsék.

Nariskin azt is kifogásolta, hogy az EU beépítette alapvető koncepcionális dokumentumaiba, hogy "2030-ra készen áll majd egy nagyszabású konfliktusra Oroszországgal."

Ezt a koncepciót orosz vezetők rendszeresen félremagyarázzák: Európa egy orosz támadás elhárítására, elrettentésére készül, nem pedig Oroszország megtámadására.

Úgy vélekedett, hogy az európai társadalom túlságosan elkényelmesedett és nincs felkészülve egy Oroszországgal vívott nagyszabású háborúra, ezért a nyugati politikusok a keleti fenyegetés mítoszához folyamodtak a katonai kiadások drasztikus növelése, az ipar militarizálása, valamint a hadsereg, a közúti és a kikötői infrastruktúra modernizálása érdekében.

Egy nagyszabású konfliktus kialakulásának kockázata az eurázsiai térségben teljesen reális, és ez a legsúlyosabb aggodalmakat kelti. Adataink szerint az európai vezetők hisznek az ellenőrzés alatt tartott eszkalációban, a peremen egyensúlyozás stratégiájában, amelyet a nyugati hírszerző szolgálatok még a múlt században kidolgoztak"

- nyilatkozott

Nariskin végül azzal zárta gondolatait, hogy Oroszország minden erejével azon dolgozik, hogy elkerülje az említett nagyszabású konfliktus kirobbanását.

Nariskin azt nem fejtette ki, hogy ha Oroszország valóban a de-eszkaláción és a háború kiterjedésének prevencióján dolgozik, miért nem függesztik fel Ukrajna invázióját, amely az orosz-EU-s szembenállás kiváltó és fő oka.

Címlapkép forrása: Sefa Karacan/Anadolu via Getty Images