GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 04. 2 percnyi olvasás
Rekordhőség, aszályok és pusztító erdőtüzek után Spanyolország átfogó uniós alkalmazkodási programot sürget.
Spanyolország szerint az Európai Uniónak új szintre kell emelnie a klímaalkalmazkodást, ezért közös alapot és kötelező célokat sürget. Madrid számításai szerint az EU országai 1980 óta 822 ezermilliárd eurónyi veszteséget szenvedtek el a szélsőséges időjárás miatt.
Spanyolország szerint fordulóponthoz érkezett Európa: a klímaváltozás következményeire már nem lehet kizárólag akkor reagálni, amikor bekövetkezik a baj.
Madrid ezért külön uniós klímaalkalmazkodási alapot, valamint rövid-, közép- és hosszú távon is kötelező alkalmazkodási célokat javasol.
Sara Aagesen spanyol környezetvédelmi miniszter az Európai Bizottság klímaügyi biztosának, Wopke Hoekstrának küldött levelében azt írta, hogy a reaktív intézkedések már nem elegendők Európa biztonságának, jólétének és versenyképességének megőrzéséhez. A javaslatot Madrid több uniós tagállammal is megosztotta.
A spanyol kormány számításai szerint az EU tagállamai 1980 óta összesen 822 ezermilliárd eurónyi veszteséget szenvedtek el a klímaváltozás és a szélsőséges időjárás miatt. A károk mintegy negyede már 2021 és 2024 között keletkezett, miközben Spanyolországot különösen súlyosan érinti a nyári hőség, az aszály és az erdőtüzek.
Titánok harca: ölre megy az olajkirály a zöldpolitika Mekkájával – bíróságon dőlhet el a klímavédelem jövője
Egyetlen törvény körüli jogi vita országos precedenssé nőhet. Az ExxonMobil szerint Kalifornia túl messzire ment, így most bíróságon dőlhet el az amerikai klímaszabályozás legnagyobb csatája.
Madrid egy önálló Európai Klímaalkalmazkodási Alap létrehozását javasolja. A finanszírozást többek között az olaj- és gázipari vállalatok profitjára kivetett különadókból teremtenék elő, de közös uniós hitelfelvételt is elképzelhetőnek tartanak.
A terv szerint ötévente uniós, nemzeti és regionális szinten is fel kellene mérni a klímakockázatokat. Ezeket kötelezően beépítenék a közpénzek elosztásába, az infrastruktúra-fejlesztésekbe, a területhasználatba és a beruházási döntésekbe.
Elsősorban a vízgazdálkodás, az egészségügy, az infrastruktúra, az erdők, a turizmus, a mezőgazdaság és a halászat kapna kötelező alkalmazkodási célokat. Spanyolország a rescEU uniós polgári védelmi mechanizmust is átalakítaná: állandó klímavészhelyzeti rendszert hozna létre közös eszközökkel, egységes protokollokkal és külön légi tűzoltóflottával.
Emellett európai viszontbiztosítási rendszert és klímakockázati kötvényeket is javasolnak.
Brüsszel egyelőre óvatos. Az Európai Bizottság szerint a klímaalkalmazkodás finanszírozása része az uniós költségvetésről szóló tárgyalásoknak, miközben az energiacégek extraprofitjára kivetett adók bevezetése alapvetően a tagállamok hatásköre.
Madrid közben azt is hangsúlyozza: az alkalmazkodás önmagában nem elég. Minél tovább emelkedik a globális hőmérséklet, annál drágább és nehezebb lesz megvédeni Európa gazdaságát a klímaváltozás következményeitől.
Lengyelország után az EU klímavezére is nekiment Brüsszel politikájának: a blokk szabályai nem működnek – „Őrület, amit csinálunk”
A globális felmelegedés elleni harc szükségességét senki sem vitatja, de a megoldásokról egyre nagyobb a nézeteltérés. Brüsszelben már nyíltan beszélnek a rendszer hibáiról.
Napi