A Blikk előző cikkében feltárta: vannak olyan magyar települések, ahol több mint húsz éve nem sikerül tartósan betölteni a háziorvosi praxist, és már Miskolcon is 16 üres praxist tartanak nyilván. De mit jelentenek ezek a számok a valóságban? Ennek jártunk most utána, és amit találtunk, sokkoló: van olyan falu, ahol hetente egyetlen alkalommal rendel orvos, a hét többi részében pedig egy helyi asszisztens próbál segíteni a betegeknek. Korábban olyan időszak is volt, amikor a falusiakat külön autóval kellett egy másik településre vinni, ha háziorvosra volt szükségük.

Évtizedes megoldatlan problémával állunk szemben

A Blikk pénteken számolt be arról, milyen méreteket öltött a háziorvoshiány Magyarországon. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) augusztusi nyilvántartása alapján több olyan település van, ahol 2004 óta tartósan betöltetlenként szerepel a háziorvosi pozíció. A magyar vidéken immár évtizedes problémává vált az orvoshiány.

Hernádvécse polgármestere, Kovácsné Orosz Zsuzsanna lapunknak arról beszélt, hogy az általa vezetett településen lényegében már 1998-ban is fennállt a probléma. Miskolc esetében pedig nem aprófaluról beszélünk, de az OKFŐ listáján hét felnőtt- és kilenc gyermekorvosi szolgálat szerepel betöltetlenként.

Ez is érdekelheti

Felsőgagy a Cserehát egyik apró települése az Encsi járásban, amely Magyarország egyik legnehezebb helyzetben lévő vidéke. A térséget a települések központoktól való nagy távolsága, gyenge infrastruktúrája, alacsony életszínvonala és súlyos társadalmi problémái évtizedek óta hátráltatják. És ha egy ilyen helyen eltűnik a háziorvos, egészen más esélyekkel indulnak a pótlására, mint egy nagyvárosban.

"Nincs jelentkező”

Felsőgagy polgármestere, Kótai Aladár a Blikknek elmondta, hogy jelenleg egy másik településről érkező doktornő helyettesít náluk. Csakhogy a helyettesítő orvos nemcsak Felsőgagy betegeit látja el.

– A doktornő Krasznokvajdáról jár át. Több települést lát el helyettesítőként, és emellett még saját körzete is van – mondta a polgármester, aki nem is rejti véka alá, Felsőgagyon így ritkán találkozhatnak vele a betegek. – Hetente egyszer. Szerdán.

A település természetesen szeretne saját háziorvost. Amikor azt kérdeztük Kótai Aladártól, hogy meghirdetik-e, nem volt szükség hosszú magyarázatra:

– Igen, de nincs jelentkező... - mondta.

A polgármester szerint ennek megértéséhez látni kell magát a térséget is. Felsőgagy és környéke távol van a nagyobb központoktól, a háziorvosnak pedig nem pusztán egy kényelmes falusi rendelőt kellene átvennie: egy halmozottan hátrányos helyzetű térségben kellene hosszú távra berendezkednie. A háziorvos problémája tehát ezért került ennyire előtérbe napjainkban, mert mint cseppben a tenger, mutatja a leszakadt vidék problémáját nagyon érzékletesen.

A hét többi napján marad az asszisztens

A településen ugyanakkor nem maradnak teljesen magukra a betegek. Van egy helyben dolgozó asszisztens, akiről Kótai Aladár különösen nagy elismeréssel beszélt.

– Van egy nagyon jó asszisztensünk. Ő helyben van, és rengeteget segít. Nagyon korrekt, szakmailag is felkészült, szinte mindenes - dicsért a település első embere.

A polgármester szerint az asszisztens ismeri a helyieket, tudja, kinek milyen gyógyszere van, milyen problémákkal küzd, és rengeteg olyan helyzetben tud segíteni, amikor az orvos nincs a faluban. Kótai Aladár rögtön hozzátette, ami nyilvánvaló: – Persze nem orvos...

Ez mindennél jobban megmutatja, hová jutott az alapellátás Magyarország egyes részein. A helybeliek már annak is örülnek, hogy legalább van egy asszisztens, aki foglalkozik velük. Az egészségügyi dolgozóra, aki helyben marad, így óriási felelősség hárul. Ez a helyzet egyértelműen nonszensz, és nem maradhat így tovább.

– Én annak is örülök, ha ez így megmarad, mert ezt is nehéz volt elérni. De ha lenne saját orvosunk, annak természetesen még jobban örülnénk. - nyilatkozta Felsőgagy polgármestere, hiszen volt olyan időszak, amikor ez sem volt.