GazdaságSzerző: economx 2026. 09. 04. 5 percnyi olvasás
A Magyar Megújuló Energia Szövetség üdvözli azt az erőteljes energiapolitikai fordulatot, amely az elmúlt időszakban a szélenergia, az energiatárolás és a geotermikus energia fejlesztését ismét kiemelt területté tette. A szélenergia magyarországi újraindítása régóta szükséges lépés: a napenergia mellett egy eltérő és a napenergiát jól kiegészítő termelési profillal rendelkező megújuló technológia megjelenése az energiarendszer kiegyensúlyozottsága és a magyar zöld energiaátmenet szempontjából is fontos. Novák Csaba írása.
Az elmúlt időszak szabályozási változásai több területen előrelépést hoztak, ugyanakkor a fejlesztők és beruházók előtt továbbra is számos olyan kérdés áll, amely jelentősen befolyásolja a projektek finanszírozhatóságát és tényleges megvalósíthatóságát. A következő időszak legfontosabb feladata ezért már nem egyszerűen új kapacitások meghirdetése, hanem egy kiszámítható és bankolható beruházási környezet kialakítása.
Önmagában a hálózathoz való csatlakozás joga az egyik legelérhetetlenebb feltétele az új projektek fejlesztésének. Most helyhez kötötten ugyan erre lehetőség nyílt új szélkapacitások kiépítésére, de ezekben az esetekben is kiemelt kérdésnek tartjuk a 2022-ben bevezetett közvetett csatlakozási díjak rendszerét, amelyek korábban egyáltalán nem terhelték a beruházásokat. Beruházói és fejlesztői oldalról ezek meghatározása és indokoltsága jelenleg nehezen átlátható: nem minden esetben látjuk alátámasztottnak, hogy milyen hálózatfejlesztési költségelemekből és milyen műszaki indokok alapján áll össze a fizetendő összeg. Bár látjuk, hogy a megújulok rendszerbe integrálása nehéz feladat az elosztók számára, de figyelemmel kell arra is lenni, hogy a megújulók elterjedését a jelenlegi költéségelemek igencsak korlátozzák.
Egy szélerőmű-fejlesztésnél ez nagyon szignifikáns tétel. A jelenleg vizsgált helyszínek között van olyan, ahol a közvetlen csatlakozással összefüggő költség a teljes beruházási költség 30 százalékát is kiteheti, amely állami támogatások nélkül kérdésessé teszi a projektek megtérülését.
Ide ugyan kapcsolódik, de egyelőre nem számszerűsíthető a későbbi – például 2030 vagy 2032 utáni – esetleges RHD díjkedvezményekre, amelyekről ma pozitív szakpolitikai szándékok fogalmazódnak meg, de konkrétan nem árazható be, hiszen egy beruházó egy jövőbeni módosítás feltételeit ma még nem tudja beépíteni a pénzügyi modelljébe. A beruházási döntéseket a ma hatályos, számszerűsíthető feltételek alapján hozzák meg.
Az európai szélenergia-fejlesztésekben az állam és a helyi közösségek szerepvállalása egyáltalán nem szokatlan. Ennek különböző formái lehetnek: helyi közösségi részvétel, adó- vagy koncessziós jellegű hozzájárulás, illetve egyéb, előre meghatározott pénzügyi kötelezettség beruházó-tulajdonos általi teljesítése, illetve az állami tulajdonszerzés esete. Ezek azonban ritkán valósulnak meg a magyar megoldásnak megfelelő halmazati formában (állam részesedés és koncessziós jellegű hozzájárulás formájában).
A beruházói szempontból az a legfontosabb, hogy ezek a feltételek előre ismertek és pénzügyileg modellezhetők legyenek. Különösen mihamarabb tisztázni szükséges, hogy az állami tulajdonszerzésre vonatkozó opció jogosultja ki lenne és a vállalásokat milyen keretrendszerben tudják együttesen teljesíteni, feltéve, ha ez feltétel változatlanul megmarad.
Számos európai piacon a megújulóenergia-beruházások bevételi oldalának kiszámíthatóságát Contract for Difference (CfD) vagy ahhoz hasonló modellek segítik. Ez jelentősen javíthatja egy projekt bankolhatóságát, mert hosszabb távú bevételi stabilitást biztosít, egyúttal kompenzálhatja a fent említett hálózati költségeket.
Ha viszont egy beruházás esetében egyszerre jelenik meg jelentős hálózati csatlakozási költség, állami vagy más tulajdonosi részvétel, valamint további koncessziós vagy egyéb fizetési kötelezettség, miközben a hosszú távú bevételi oldal kevésbé kiszámítható, az már érdemben befolyásolhatja a befektetői érdeklődést.
Ennek azért is jelentősége van, mert a legnagyobb hazai és nemzetközi energetikai szereplők megfelelő likviditással rendelkeznek ahhoz, hogy kivárjanak, amennyiben a kockázat–hozam arányt nem tartják megfelelőnek. Fontos lenne elkerülni azt a helyzetet, hogy éppen a hosszú távon gondolkodó, megfelelő műszaki és pénzügyi háttérrel rendelkező szereplők maradjanak távol az első fejlesztési hullámtól.
A szabályozás az elmúlt időszakban több fontos kérdésben előrelépett, de a tényleges projektek megvalósításánál számos gyakorlati akadály továbbra is fennáll.
Ilyen például a turbinák szállításához szükséges ideiglenes utak és fordulók kérdése. Egy szélerőmű építéséhez rendkívül nagy méretű elemeket kell a helyszínre szállítani, ami sok esetben számos földtulajdonost érint. Célszerű lenne egy időben és területileg korlátozott, egyértelmű használati jogi rendszer kialakítása, megfelelő kártalanítással és helyreállítási kötelezettséggel.
Hasonlóan fontos a természetvédelmi adatokhoz és vizsgálatokhoz való hozzáférés kiszámíthatósága. Az engedélyezési határidők rövidítése önmagában kevés, ha a kérelem elkészítéséhez szükséges adatok megszerzése bizonytalan ideig tart. A nemzeti parki és természetvédelmi adatszolgáltatásnál ezért rövid, egyértelmű határidőkre és lehetőség szerint előre meghatározott vizsgálati követelményekre lenne szükség.
A modern technológia ugyanakkor ezen a területen is segítséget jelenthet: a madárérzékelési rendszerek és az automatikus, célzott turbinamegállítás olyan megoldások, amelyek megfelelő szabályozási keretek mellett egyszerre szolgálhatják a természetvédelmi és energiatermelési célokat.
Szintén komoly kockázatot jelenthetnek a radar- és honvédelmi korlátozások. A szabályozás ezen a területen már lehetővé tesz bizonyos műszaki megoldásokat, de beruházói oldalról továbbra is alapvető kérdés, hogy milyen megoldást fogad el a hatóság, milyen vizsgálatok alapján, milyen határidővel és milyen költségviselés mellett.
A Magyar Megújuló Energia Szövetség ezért támogatná egy előzetes kompatibilitási vizsgálatra és ismert műszaki követelményekre épülő rendszer kialakítását. Egy többéves fejlesztési folyamat végén derülhet ki a legkevésbé, hogy egy projekt alapvető honvédelmi vagy radarkorlát miatt nem valósítható meg.
Hasonló megközelítésre van szükség a területrendezési, HÉSZ- és földvédelmi kérdéseknél is. A szélerőművek tényleges, tartós földterület-igénye viszonylag korlátozott lehet, ezért a kiváló termőhelyi adottságú szántók esetében is indokolt lehet célzott szabályozási megoldások vizsgálata, természetesen a mezőgazdasági művelhetőség és a környezetvédelmi szempontok megőrzésével.
Praktikus könnyítés lenne továbbá az úgynevezett mikroelhelyezés rendezése: ha a részletes vizsgálatok miatt egy turbina helyét néhány tíz méterrel módosítani szükséges, az előre meghatározott és környezetvédelmileg megvizsgált sávon belül ne kelljen a változatlan kérdésekben a teljes engedélyezési folyamatot újrakezdeni.
A szélenergia fejlesztése nem kizárólag energiapolitikai kérdés. Egyszerre érinti az energetikai, agrár-, természetvédelmi, honvédelmi, közlekedési, beruházási és önkormányzati szabályozást.
Ezért a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a tárcaközi koordináció megerősítését tartjuk. Érdemes lehet akár olyan kijelölt, magas szintű kormányzati koordinációban – szükség esetén kormánybiztosi szinten – gondolkodni, amelynek kifejezett feladata a különböző hatósági és szakpolitikai szempontok összehangolása és a beruházások előtt álló gyakorlati akadályok feloldása. A széltender meghirdetett helyszínei kapcsán például könnyen lehet az is, hogy kellő nyitottság nélkül a szombathelyi projektcsomag megvalósítása honvédelmi, az ócsai pedig környezetvédelmi aspektusok miatt kerül veszélybe.
A magyar szélenergia előtt hosszú idő után ismét valódi fejlődési lehetőség nyílt. Ezt a Magyar Megújuló Energia Szövetség egyértelműen pozitívnak tartja.
A következő lépés azonban az, hogy a politikai és szabályozási nyitásból ténylegesen megvalósuló, finanszírozható és hosszú távon fenntartható beruházások legyenek. Ehhez moderált hálózatfejlesztési költségekre, kiszámítható szabályrendszerre, gyors és koordinált engedélyezésre, valamint olyan kockázatmegosztásra, amely mellett a megfelelő szakmai és pénzügyi hátterű beruházók is készek Magyarországon fejleszteni.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Economx szerkesztőségének álláspontját.
A szerző a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöke.
Napi