Hetvenmillió euró értékben szerzett Észtország tüzérségi aknákat Ukrajnának. A pénzt azonban nem Tallinn állta, hanem az európai adófizetők, a támogatás az Európai Békekeret nevű pénzügyi mechanizmuson keresztül érkezett a gyártókhoz, akiknek az aknákat el kellett volna készítenie. A vizsgálatok azonban megállapították, hogy a szerződött gyártók soha nem foglalkoztak aknákkal, Észtország jelenleg a strasbourgi bíróságon vitázik az ügyben.

Észtország a szerződést egy Olaszországban bejegyzett céggel, a Datasel S. R. L-lel kötötte, amelynek tulajdonosa az indiai Neco Defense Munitions. Az észt védelmi minisztérium előre fizetett, de a kért aknák nem érkeztek meg. Mikor végül a szállítmány befutott, az észtek szerint teljesen használhatatlan eszközöket kaptak.

– ismerte el Hanno Pevkur. A számvevőszék a múlt hónapban ismertette problémáit. Pevkur jelezte, a valóságban nem olvasta az ominózus szerződést a aknákról, hozzátette, a védelmi miniszter „meghozza a döntést Ukrajna támogatásáról”. Az Európai Békekeret egy olyan pénzügyi eszköz, amelyet az orosz-ukrán háború miatt alakítottak ki és célja a konfliktus kezelése, a gyakorlatban ez főként azt jelenti, hogy ezen az úton tudnak fegyvereket szerezni Ukrajnának. 

 Észtország idén közölte, a GDP 5,4 százalékára fogja emelni védelmi kiadásait, valamint 117 millió dolláros katonai segítséget ajánlott fel Ukrajnának.

Lettország nyomában

Korábban, idén májusban Andris Spruds lett védelmi miniszternek kellett idő előtt távoznia, mivel egymás után több ukrán drón érte el Lettországot, amely heves politikai viszályt eredményezett. Spruds arra hivatkozva távozott, hogy nem kíván részt venni az események átpolitizálásában. Nem sokkal később a miniszterelnök is lemondott. Ukrajna akkor az orosz dezinformációt hibáztatta, ahogy Észtországot is sokszor az orosz hadsereg következő célpontjaként emlegetik.

Borítókép: Hanno Pevkur észt védelmi miniszter (Fotó: ANDERS WIKLUND)