BelföldSzerző: magyarnemzet 2026. 09. 04. 3 percnyi olvasás
Petíciót indítottak és a választási ígéretek betartását várják Hegedűs Zsolt egészségügyi államtitkártól.
Magyar Péterék nem siették el: csak szeptember 2-án jelent meg a Magyar Közlönyben az azbesztmentesítési alap felhasználását szabályozó, mindössze négy paragrafusból álló rendelet. Vagyis négy hónappal a Tisza-kormány hivatalba lépése után végre azt is megtudhatták az érintett települések, milyen feltételekkel juthatnak hozzá ahhoz a hárommilliárd forintos kerethez, amelynek létrehozását még júliusban jelentette be a kabinet – hívte fel a visszás helyzetre a figyelmet a Tűzfalcsoport.
A tényfeltáró blog cikkében azt is megjegyezték, hogy
a Lőrincz Viktória által vezetett vidék- és településfejlesztési tárcának ahhoz képest is egy hétre volt szüksége négy (két kövér és két kurta) paragrafus megszövegezéséhez, hogy Szombathely bejelentette: elfogyott a türelmük, nem tudnak tovább várni, mert az emberek egészsége a tét, ezért inkább valahogy megoldják maguk ezt a problémát.
A lap szerint rendeletből egészen más történet rajzolódik ki, mint amit Magyar Péter alig másfél hónappal korábban megígért.
Az önkormányzatoknak pályázniuk kell, azbeszttérképet kell készíteniük, folyamatos vizsgálatokat és jelentéstételt kell vállalniuk, ráadásul önerőt is biztosítaniuk kell: megyei jogú városoknál ez akár az elismert költségek 30 százaléka lehet. Még az előfinanszírozás sem automatikus, a jogszabály csak azt mondja ki, hogy az „biztosítható”.
A feltételes mód - ahogy az utóbbi időben a kormány és minisztériumainak esetében szokásossá vált – azért is furcsa, mert
július 16-án a miniszterelnök még azt mondta: „napok kérdése, vagy maximum egy-két hét kérdése, hogy a konkrét kármentesítés megkezdődjön”. A finanszírozásról pedig még egyértelműbben fogalmazott: „A szennyező fizet elv itt is érvényesül, itt jelenleg az állam megelőlegezi a kármentesítés költségeit.”
Ehhez képest nem egy-két hét, hanem további másfél hónap kellett még ahhoz is, hogy egyáltalán megszülessenek a támogatás részletes szabályai. Ráadásul mire megszülettek, az állami előfinanszírozásból lehetőség,
a „szennyező fizet” elvéből pedig egyelőre leginkább önkormányzati önrész lett.
Érdemes felidézni, az azbesztügy április 13-án robbant, az érintett települések, különösen Szombathely a tavasz vége óta kongatják a vészharangot és könyörögnek segítségért. Magyar Péter a bécsi látogatásán tárgyalt is az ügyről az osztrák kancellárral, közös munkacsoportot jelentett be, és már akkor arról beszélt, hogy Magyarország ragaszkodik a „szennyező fizet” elvéhez.
Július közepére azonban már arra panaszkodott a miniszterelnök, hogy az osztrák–magyar munkacsoporttal „túl messzire ebben nem jutottunk”. Az Orbán Anita vezette külügy pedig a „nem leszünk többé bot a küllők között” elvet érvényesítve láthatóan nem tett semmit, hogy nyomást gyakoroljon Bécsre akár közvetlenül, akár a nemzetközi fórumokon. Mint azt a Magyar Nemzet is megírta, Még Ursula von der Leyent sem a tárca, hanem civilek keresték meg egy levélben.
Július 23-án aztán bejelentették a hárommilliárd forintos azbesztmentesítési alapot. Aztán eltelt öt hét, és nem történt semmi. Erre augusztus 27-én Nemény András polgármester végül közölte: nem várnak tovább a kormányra. A város saját folyószámlahiteléből előfinanszírozza a munkát, mert ha tovább húzzák az időt, veszélybe kerülhet az őszi kivitelezés. A csaknem egymilliárd forintos munkáról szóló előterjesztését augusztus 31-én a közgyűlés egyhangúlag meg is szavazta.
A kormány lassúsága miatt, korábban már hasonló lépeseket tett a szennyzésben szintén érintett Zalaegerszeg vezetése, méghozzá a város tulajdonában lévő cég, a Zala-Müllex Kft. szakembereinek közreműködésével. Balaicz Zoltán polgármester akkori bejegyzéséből kiderült, mindezzel országosan is elsők voltak az ügy megoldásában, méghozzá komplex technikát alkalmazva. A Zala Müllex Kft. szakemberei a környezetvédelmi szabályoknak megfelelően, védőfelszerelésben végezték el a munkát.
És láss csodát: szeptember 2-án végre megjelent a vidék- és településfejlesztési miniszter rendelete. Azután, hogy Szombathely magára vállalta a költségek jelentős részét. Tehát öt – a kormány hivatalba lépése óta – négy hónapra volt szükség ahhoz, hogy egy akut környezeti és egészségügyi problémát Magyar Péterék kezelni tudjanak a „működő Magyarországon”.
Érdemes felidézni azt is, hogy a 2010-es vörösiszap-katasztrófánál a gát átszakadásának napján megindult a mentés, a sérültek kimentése és a védekezés, néhány napon belül pedig rendkívüli intézkedések és országos koordináció követte a beavatkozást. Ezzel szemben az azbesztszennyezés ügyében hónapokkal a probléma országos szintű napirendre kerülése után sem lehet a magyar államra számítani.
Napi