Dagad a botrány az Oktatási Hivatal Déryné Programmal való megállapodása körül, aminek nyomán a program óravázlatai, oktatófilmjei és kiadványai hivatalos tananyagként épülhetnek be a köznevelésbe. A bejelentéshez a színházi szakma több ismert alakja is hozzászólt, köztük most Schilling Árpád rendező is, aki éles hangú Facebook-bejegyzésben fogalmazta meg kifogásait.

Schilling szerint a döntéshozatal alapvető problémája, hogy az Oktatási Hivatal a teljes hazai színház-pedagógiai szakmát megkerülve kötött külön szerződést a Déryné Programmal, ahelyett, hogy előbb átvilágította volna azt. Bejegyzésében azt írja: „Nincs szakmai egyeztetés, nincs meghallgatás, nincs egy ember, aki rákérdezne, hogy mégis mi ez a böszme nagy intézmény, amit anno egyik pillanatról a másikra kreáltak Vidnyánszky tekintetes úr óhajára.”

Vajon ebben milyen szerepet játszik az a tény, hogy Sipos Imre kulturális államtitkár-helyettes felesége is a Déryné program munkatársa?

– vetette fel.

Schilling nem csupán az aktuális megállapodást bírálja, hanem tágabb kontextusba is helyezi a felvetést. Szerinte az elmúlt tizenhat év színházpolitikai gyakorlatát is szakmaibb és etikusabb szempontok szerint kellene felülvizsgálni, és arra is rákérdez, hogyan lehetséges, hogy a hazai színház-pedagógia máig forráshiánnyal küzd – a legutóbbi, állítása szerint már „új” NKA-kiírásból a legrégebbi műhelyek egy fillért sem kaptak –, miközben szerinte a Déryné Programban ezzel szemben bőven jut forrás.

Felszólította az Oktatási Hivatalt, hogy azonnal hozza nyilvánosságra, milyen pedagógiai, színházművészeti és vidékfejlesztési szempontok indokolják a Déryné Program milliárdos állami támogatását és a gyerekek programban való részvételét. Schilling azt is kérdésként veti fel, hogy készült-e bármilyen hatástanulmány vagy interjús felmérés, és hogy magukat a gyerekeket egyáltalán megkérdezték-e a programról.

Felháborodás és drága bőrdíványok 

Mint megírtuk, 2026. június 1-jén együttműködési megállapodás jött létre az Oktatási Hivatal és a Déryné Program között, aminek lényege, hogy a Déryné Program drámapedagógiai és színházi célú szakmai anyagai – óravázlatok, oktatási videók, kiadványok – hivatalosan is bekerülhetnek a köznevelésbe: megjelenhetnek tankönyvekben, okostankönyvekben, segédanyagokban, a Nemzeti Köznevelési Portálon, sőt a meglévő tankönyvekhez QR-kódos linkeléssel is kapcsolódhatnak.

A megállapodás híre azonban éles vitát indított el a színházi szakmában, elsősorban azért, mert sokan kérdésesnek tartják, hogy egyetlen program módszertani anyaga miért kap kiemelt, állami legitimációt élvező utat az oktatásba, miközben a hazai színházi nevelés és drámapedagógia évtizedek óta sokszereplős, sokszínű terület.

A Magyar Színházi Társaság, Herczog Noémi és Komáromi Sándor mellett Gabnai Katalin is megszólalt, aki saját tapasztalataira hivatkozva fogalmazott meg aggályokat.

Megrendítő, hogy magas pozíciókat betöltő emberek azt képzelik, hogy erre, hogy ilyesmire van szükség az iskolákban. Ijesztő, hogy mindezt a zavaros kotyvalékot drámatanároknak merik fölajánlani, s nagy ütemben népszerűsíteni is fogják. Szomorú, hogy egészen kiváló, tehetséges, nagy gyakorlatú, valamint igen kicsike tehetséggel rendelkező, szegény, kiszolgáltatott színészeket szörnyűséges és külsőséges játékmódra kényszerítenek. Hogy elkapatott, elnevelt kommunikátorokat ültetnek drága bőrdíványra, hogy ott ecseteljék önnön kiválóságukat, s mondjanak közhelyes badarságokat, oktató jelleggel

– fogalmazott.

Nem érti pontosan, mit is takar valójában a most bejelentett megállapodás, és választ vár az illetékesektől.

(Borítókép: Schilling Árpád 2017. május 25-én. Fotó: Bődey János / Index)