GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 04. 6 percnyi olvasás
A rendőrök a közösségi oldalakon elégedetlenkednek.
Rendkívüli ülésre hívta össze szeptember 3-án a Belügyminisztérium a Belügyi Érdekegyeztető Tanácsot. A hivatalos meghívó szerint a tanácskozást délelőtt tíz órától tartották a tárca budavári központjának Kossuth Lajos tanácstermében. A meghívót nyolc rendvédelmi érdekképviselet vezetőjének küldték meg. A szakszervezetek részletesen beszámoltak az eseményekről, de a BM és Pósfai Gábor belügyminiszter szűkszavú volt. A rendőrök forronganak a Facebookon, nem ezt várták a kormányváltástól, nem értik, miért csúszik a béremelés, ha ezt ígérték a Tisza politikusai.
A dokumentum alapján a tanácskozás javasolt napirendje mindössze két pontból állt: a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavállalói érdekegyeztetési rendszeréről szóló együttműködési megállapodás aláírásából; valamint az „Egyebek” pontból. A rendvédelmi béremelés, az új életpályamodell, a szolgálati nyugdíjkedvezmény és a szervezeti átalakítások nem szerepeltek külön a hivatalos napirendben. Ezekről a tárgyaláson részt vevő érdekképviseletek beszámolóiból lehet megismerni a részleteket.
A megbeszélésen a jelek szerint Pósfai Gábor belügyminiszter, Tóth Gábor rendészeti államtitkár, Halmai Ferenc Tibor parlamenti államtitkár és Czene Csaba személyügyi helyettes államtitkár vett részt. Bár a meghívó első napirendi pontja még a Belügyminisztérium és a rendvédelmi szakszervezetek közötti új együttműködési megállapodás aláírását tartalmazta, erre végül nem került sor.
A szakszervezeti tájékoztatások szerint a dokumentum kidolgozása tovább folytatódik, az aláírást október 15-re tervezik. A tárca szeptember végéig várja az érdekképviseletek javaslatait, többek között a szakszervezeti jogok és az alkalmassági vizsgálatok szabályozásáról. A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) a Facebookon arról számolt be, hogy jelezték: azt szeretnék, hogy a reformokat előkészítő munkacsoportokban ne csak vezetők és főtisztek, hanem az egyes területekhez értő szakemberek, például munkavédelmi szakértők is helyet kapjanak. A HTFSZ feljegyzése szerint Kucsera Miklós, a büntetés-végrehajtási dolgozókat képviselő érdekképviselet vezetője azt mondta, a szakszervezetek és az állomány is többet várt a tanácskozástól.
A szeptember 3-i tárgyalás legfontosabb bejelentése a Független Rendőr Szakszervezet és a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete egybehangzó beszámolói szerint az volt, hogy
2026-ban már nem lesz béremelés a rendvédelemben
A tárca vezetői ezt a költségvetés helyzetével indokolták. Az állomány 2027-ben számíthat a fizetések rendezésére, de a béremelés mértékéről, pontos időpontjáról és részletes feltételeiről egyelőre nem született kormánydöntés. A tűzoltó-szakszervezet feljegyzése szerint a Belügyminisztériumnak „A”, „B” és „C” változata is van a bérrendezés végrehajtására. A kormány azonban még egyik forgatókönyvről sem döntött.
Ez azért okozott különösen nagy csalódást, mert Pósfai Gábor korábban átfogó bérrendezést, a teljes bértábla átalakítását és érezhető bértömeg-növekedést ígért. Augusztus végén azt is bejelentette, hogy a minisztérium határidőre elkészítette a javaslatcsomagot. A szeptemberi ülés után azonban az állomány továbbra sem tudja, hogy 2027-ben mikor és mennyivel emelkedhet a fizetése.
A Belügyminisztérium tervei között szerepel a rendvédelmi dolgozók 2008 óta változatlan illetményalapjának módosítása és a pótlékok emelése. Külön bérrendezést terveznek a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak és a munkavállalók számára is. A szakszervezetek a tanácskozáson nyomatékosan kérték, hogy a későbbi béremelés:
Bevezetnék az úgynevezett preferált települési pótlékot is. Ez biztosan érintené a Budapesten és Pest vármegyében szolgálatot teljesítőket, de a kedvezményezett kör nem feltétlenül korlátozódna erre a térségre. Más, különösen súlyos létszámhiánnyal küzdő szolgálati helyek is bekerülhetnek a rendszerbe. A tárca a mobilitás ösztönzése érdekében a havi 150 ezer forintos támogatási keretet is átalakítaná. A szakszervezeti feljegyzésekből azonban nem derül ki, hogy az összeget emelnék meg, vagy a jogosultak körét bővítenék.
A szeptember 3-i ülésről a Belügyminisztérium nem tett közzé részletes közleményt a kormányzati honlapon. Pósfai Gábor rövid Facebook-bejegyzésben számolt be a találkozóról és az együttműködési megállapodás tervezetéről. Úgy fogalmazott: „a találkozón megosztottuk az eddig meghozott döntéseket. a folyamatban lévő változások részleteit és meghallgattunk minden hozzászólást, véleményt. Jól érezhető, hogy ezen a területen is egy komoly és nehéz örökséggel nézünk szembe, a szakszervezeteket pedig évekig nem hallgatták meg, vonták be érdemben".
A tárca az RTL Híradó kérdésére annyit közölt, hogy a bérrendezési javaslatcsomag elkészült, a konkrét összegekről és az emelés időzítéséről azonban a kormánynak kell döntenie. Ezeket szerintük csak a költségvetési helyzet ismeretében és a kormányhatározat megszületése után lehet felelősen nyilvánosságra hozni.
Azt, hogy 2026-ban már nem valósítható meg a béremelés, a BM nyilvános kommunikációja nem mondta ki ilyen egyértelműen.
Ezt két, egymástól függetlenül beszámoló, az ülésen jelen lévő szakszervezet – az FRSZ és a HTFSZ – is rögzítette feljegyzésében. Magyar Péter miniszterelnök az RTL Híradó kérdésére azt mondta, hogy az előző kormány kiürítette az államkasszát, ezért a kabinet lehetőségei korlátozottak. Hozzátette: Pósfai Gábor minden kormányülésen felveti a belügyi dolgozók bérrendezését, a 2027-es költségvetés összeállításakor pedig már más szempontok alapján számolnak.
Az ülésről szóló szakszervezeti tájékoztatások után csalódott és indulatos hozzászólások jelentek meg az FRSZ és a Zsaruellátó Facebook-oldalán. A kommentek nem tekinthetők reprezentatív felmérésnek, de jól mutatják, hogy az állomány legalább egy része gyorsabb és konkrétabb intézkedésekre számított.
Nem erről volt szó, és nem is ez volt beígérve. Az idén már nem, de jövőre, aztán majd jövőre meg megint jövőre, és így tovább. Az ígérgetésekkel már tele van a padlás
– írta az egyik hozzászóló.
Más úgy fogalmazott: „Éppen kezdtünk hinni valamiben, most ezt is a hajunkra kenhetjük. Ez ugyanaz, vagy talán rosszabb banda, mint ezelőtt" – olvasható az egyik reakcióban. Egy rendvédelmi dolgozó a létszámhiány és a túlterhelés következményeire figyelmeztetett: „Se béremelés, se megbecsülés. Túlóra orrba-szájba, mert olyan kevesen vagyunk, és ezután még kevesebben leszünk."
Többen nem önmagában azt kifogásolták, hogy az emelésre várni kell, hanem azt, hogy a következő évre sincsenek ellenőrizhető vállalások. „Nem azzal van a baj, hogy nem kapunk azonnal, hanem azzal, hogy továbbra sincs semmi kézzelfogható információ, csak a szokásos: majd valami, valamikor lesz, addig meg kitartás" – írta egy hozzászóló.
A Zsaruellátó oldalán megjelent egyik hozzászólás szerint a rendvédelmi munkavállalók egy részének fizetése alig haladja meg a garantált bérminimumot. Rendvédelmi munkavállalóként 300 körüli nettóból igyekszünk túlélni. Botrányos és felháborító egyszerre – írta. Egy másik kommentelő szerint az új vezetés azzal nyerhette volna el az állomány bizalmát, ha első ígéreteit gyorsan teljesíti. A „tartsatok ki” és a „türelmet kérünk” mondatokat már régen ellőtték. Ezért kellett volna az elején bebizonyítani, hogy az új vezetés más, mert amit ígér, azt be is tartja – fogalmazott. Akadt olyan hozzászóló is, aki szerint eleve irreális volt 2026-os béremelésre számítani az államkassza helyzete miatt. Erre egy másik rendvédelmi dolgozó úgy reagált: Akkor miért ígértek, ha üres a kassza? Az ígéreteikre az USA költségvetése nem lenne elég.
A szeptembertől bevezetett születésnapi szolgálatmentes nap sem aratott osztatlan sikert. Többen jelképes intézkedésnek tartják, amely szerintük nem pótolja az elmaradó béremelést.
A tűzoltó szakszervezet feljegyzése szerint a szeptemberi ülésen az hangzott el, hogy a rendőrség hivatásos állományából mintegy négyezer ember hiányzik. A tiszti álláshelyek lényegében betöltöttek, a legsúlyosabb hiány a tiszthelyetteseknél jelentkezik. A büntetés-végrehajtásban további mintegy kétezer hivatásos munkatárs hiányzik.
A most közölt négyezres rendőrségi adat eltér a belügyminiszter korábbi, kilencezer fős létszámhiányról szóló nyilatkozatától.
A különbséget okozhatja, hogy a két szám eltérő állományi vagy szervezeti kört fed le, ennek részleteit azonban a minisztérium eddig nem tisztázta. A visszaszerelés iránt érdeklődő korábbi rendvédelmi dolgozók számát a különböző szakszervezeti feljegyzések 500 és 1000 fő közé tették. A katasztrófavédelem ugyanakkor lemaradásban van a visszavételekkel; a tárca szerint ezt év végéig százas nagyságrendben dolgozhatják le.
Az új rendvédelmi életpályamodell végleges változata a tervek szerint 2027 végére készülhet el, éles bevezetése pedig 2028-tól várható. Tóth Gábor államtitkár ugyanakkor nem zárta ki, hogy ha a kidolgozás gyorsabban halad, egyes elemek korábban életbe lépjenek. A hivatásos szolgálathoz kapcsolódó új nyugdíjkedvezmény bevezetésének reális időpontja szintén 2028. A minisztérium három munkacsoportban dolgozik az életpálya, a pályalezárás, a teljesítményértékelés, valamint az oktatás és képzés átalakításán.
A tényleges jogalkotási munka 2027 januárjában kezdődhet.
A tárca már elkészített egy 32 jogszabályt érintő módosítási csomagot, amelyet az őszi parlamenti ülésszakban terjeszthetnek elő. A rendvédelmi szervek 750 millió forintos többletkeretet kaptak a túlórák finanszírozására. A minisztérium kiemelt célként jelölte meg, hogy a túlszolgálatot lehetőség szerint pénzben váltsák meg, de az állomány tagjai továbbra is választhatnak a pénzbeli és a szabadidős kompenzáció között.
Kérdéseinkkel, – arra vonatkozóan, hogy miként lehet megnyugtatni az állományt, és mi várható, ha mégsem lesz béremelé – megkerestük a Független Rendőr Szakszervezetet, amint megérkeznek a válaszok, cikkünk frissül.
Napi