KülföldSzerző: origo 2026. 09. 04. 1 percnyi olvasás
A hadköteles korú ukrán férfiak menedékjogának kérdése túlmutat a politikán.
Az Európai Unió döntése ugyan nem érinti azokat, akik már menedékjogot kaptak korábban, azonban a döntés megosztja Európát. Magyar Péter tegnap a kormányzati sajtótájékoztató keretében jelentette be, hogy hazánk továbbra is fenntartja a jogot a hadköteles korú férfiak befogadására.
Az orosz–ukrán háború kirobbanásakor az Orbán Viktor vezette kormány azonnal megnyitotta a határokat az ukrán menekültek előtt. Így tett egyébként az Európai Unió legtöbb országa is.
A háború kezdeti időszakában az ukránok szép számban jelentkeztek önként a hadseregbe, hogy megvédjék hazájukat, azonban a konfliktus lassan az ötödik évébe lép, az önkéntesek száma pedig megcsappant.
Brüsszel a háború kirobbanásakor megalkotta a szükséges jogszabályi kereteket a menekültek befogadására, amit azóta már többször meg is hosszabbított. 2026 márciusában mintegy 4,33 millió ukrán rendelkezett ideiglenes védelmi státusszal az Európai Unió valamely országában. Németország fogadta be a legtöbbet (1,27 millió), ezt követte Lengyelország (961 405) és Csehország (379 820).
A jelenlegi szabályozás eredetileg 2027. márciusáig lett volna érvényben, azonban az Európai Bizottság már a nyár közepén jelezte a tagállamok számára, hogy kezdjék meg a felkészülést a módosításra.
Ekkor az Euractive már arról írt, hogy tárgyalások zajlanak, amelyeknek a fő témája a hadkötelezett korú ukrán katonák státuszának a kérdése volt. A források egy része szerint több tagország is támogatta a szigorítást, amelynek értelmében azokra az ukrán férfiakra, akik hadkötelezettség alá esnek és nem teljesítették a szolgálatukat, nem vonatkozna az ideiglenes védelem.
Napi