BulvárSzerző: blikk 2026. 09. 04. 3 percnyi olvasás
A világ talajainak körülbelül egyharmada leromlott állapotban van, ami főként a talajerózió és a nem megfelelő földgazdálkodás következménye. Egy új tanulmány azonban kreatív módon hívja fel a figyelmet a talaj állapotának fontosságára: a pamut alsóneműk lebomlási sebességét használja a talaj egészségének mérésére, és ezzel egy új mutatót, az „alsónemű-indexet” vezetett be.
A talaj egészsége kulcsfontosságú a mezőgazdaság, a szén-dioxid-megkötés és a bolygón élő fajok több mint felének élőhelye szempontjából, mégis gyakran háttérbe szorul a környezeti problémákról szóló diskurzusban - írja a popularmechanics. A talaj az élet alapja, hiszen az élelmiszerek túlnyomó többsége innen származik, és a talaj a Föld egyik legnagyobb szén-dioxid-tárolójaként is működik. Az egészséges talaj tele van élettel: földigiliszták, rovarok, gombák és baktériumok milliárdjai élnek benne, amelyek nemcsak a talaj szerkezetét és termékenységét alakítják, hanem annak anyaglebontó képességét is meghatározzák. A talaj bomlási sebessége így jó indikátora annak, hogy mennyire egészséges az adott terület. Silvia Pressel, a brit Természettudományi Múzeum kutatója szerint a talajban élő mikroorganizmusok közötti kölcsönhatások alapvetően befolyásolják a talaj állapotát, és a múzeum becslései szerint a világ talajainak jelentős része már most közepesen vagy erősen károsodott.
A Zürichi Egyetem kutatói egy polgári tudományos projekt keretében Svájc területén végeztek kísérletet, amelyben 1 000 önkéntes segítségével több mint 2 000 pár organikus pamutból készült alsóneműt és 12 000 teafiltert ástak el 1 000 különböző helyszínen. Bár a teafilterek már régóta bevált eszközök a talaj bomlási sebességének mérésére, az alsóneműk bevonásával a kutatók nemcsak egy új mérőeszközt, az „Alsónemű-indexet” hozták létre, hanem a talaj egészségének kérdésére is nagyobb közfigyelmet irányítottak. A kísérlet során az alsóneműket egy hónapig hagyták a talajban, majd kiemelték és megvizsgálták azok lebomlási állapotát. Az eredmények szerint a bomlási sebesség a talaj szerves szén-tartalmától függött: a magánkertekben és a szántóföldeken, ahol a talaj termékenyebb, az alsóneműk gyorsabban bomlottak le, míg a gyepek esetében a bomlási arány jelentősen alacsonyabb volt.
A kutatás megerősítette, hogy a talaj egészsége szorosan összefügg a földhasználati típusokkal. A magánkertek és a szántóföldek magasabb termékenységet mutattak, míg a gyepek, amelyek gyakran monokultúrákat alkotnak és sok vizet igényelnek, gyengébb eredményeket produkáltak. Ez újabb érv a gyepterületek helyettesítése mellett, különösen olyan régiókban, ahol a vízhiány már most is komoly problémát jelent. A kutatók szerint az alsóneműk lebomlása egyszerű és könnyen értelmezhető módszerként szolgálhat a talaj állapotának vizsgálatára.