GazdaságSzerző: portfolio 2026. 09. 04. 7 percnyi olvasás
Koppenhága egyik legforgalmasabb belvárosi útján idén tavasszal eltűntek az autók, és lassan elfoglalták helyüket a fák, a padok és az emberek. A világhírű Tivoli vidámpark és a város szívében fekvő Rådhuspladsen között húzódó Vesterbro Passage mintegy 225 méteres szakasza fél évre zöld városi térré alakult. A kísérlet azt vizsgálja, hogyan változik meg a tér használata és a környék élete, ha az áthaladás helyett a pihenés, a találkozás és a városi élet kap nagyobb szerepet.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Aki először jár Koppenhágában, könnyen úgy tekinthet a Vesterbro Passage-ra, mint egy forgalmas belvárosi utcára. A terület azonban jóval fontosabb helyet foglal el a dán főváros szerkezetében: közvetlenül a Tivoli vidámpark mellett húzódik, néhány percnyi sétára a főpályaudvartól és a Rådhuspladsentől, így naponta ingázók, helyiek, kerékpárosok és turisták sokasága halad át rajta. A környék arculatát egyszerre határozza meg a mindennapi városi élet és a turizmus, amelyet a Tivoli és a belváros programjai esténként még élénkebbé tesznek.
A Vesterbro Passage fontos gyalogos útvonal, azonban mostanáig elsősorban a közúti közlekedés igényei határozták meg a kialakítását. A jelenlegi átrendezés ezt a korábbi közlekedési rendet teszi próbára, és azt vizsgálja, hogyan működik a terület, ha nagyobb szerepet kapnak a gyalogosok, a zöldfelületek és a városi élet. A fél évig tartó kísérlet lehetőséget ad arra, hogy a város valós körülmények között kövesse a változás hatásait, mielőtt a terület hosszabb távú jövőjéről döntene.
A Vesterbro Passage átalakításának gondolata eredetileg a Tivoli fejlesztési elképzeléseihez kapcsolódott. A vidámpark 2019-ben egy nagyszabású fejlesztési terv részeként új szállodát és a Vesterbro Passage helyén egy nagy városi parkot javasolt. A Gehl Architects közreműködésével kidolgozott koncepció a Tivoli és a környező közterületek szorosabb összekapcsolását irányozta elő, és a parkot egy nagyobb zöld és gyalogos városi rendszer részeként képzelte el. A tervekben növényzet, vízfelületek, ülőhelyek, gyalogos- és kerékpáros kapcsolatok, valamint kulturális és közösségi funkciók is szerepeltek.
Ez a megközelítés azonban túlmutatott azon, hogy mi történjen egy, a Tivoli mellett fekvő útszakasszal. A környező közterületek ilyen jellegű újragondolása ugyanis azt is felvetette, hogy egy mindenki által használható városi terület milyen szerepet töltsön be egy turisztikai attrakció közvetlen környezetében. A kritikák éppen ezért attól tartottak, hogy a fejlesztés egy olyan, elsősorban a Tivoli látogatóira szabott közterületet hozhat létre, amely inkább a vidámpark meghosszabbításaként, mint önálló városi térként működik.
A kérdés közben a városfejlesztés tágabb szempontjából is érdekessé vált. A Vesterbro Passage a Koppenhága egykori erődítési rendszerének helyén kialakult zöld városi gyűrűhöz kapcsolódik, amely ma is a belváros fontos zöld és rekreációs rendszerének része. A terület jövőbeli kialakítása ezért nemcsak egy új zöldfelület létrehozásának lehetőségét jelentheti, hanem ezt a történeti és zöld városi kapcsolatot is erősítheti.
Az önkormányzat ezt követően már saját városfejlesztési szempontjai alapján vizsgálta, milyen következményekkel járna a Vesterbro Passage lezárása. A 2020-ban elkészült közlekedési elemzés szerint a szakasz lezárása és városi parkká alakítása megvalósítható, ugyanakkor további vizsgálatokra volt szükség a buszforgalom átszervezéséről és a környező úthálózatra gyakorolt hatásokról. A 2024-es önkormányzati döntés már a Vesterbro Passage önálló városfejlesztési folyamatának részeként foglalkozott a területtel. A mostani kezdeményezés ennek a hosszabb folyamatnak a része, de már nem egyetlen fejlesztési elképzelés megvalósításáról szól. A kérdés az, hogy a Vesterbro Passage milyen szerepet tölthet be a belvárosban, és ehhez milyen kialakítás illeszkedik leginkább.
A kísérlet 2026. május 1-jén indult, és november végéig tart. Ebben az időszakban a Vesterbro Passage zárva van a személyautók előtt, a buszok és a kerékpárosok azonban továbbra is áthaladhatnak rajta. A közlekedés számára fenntartott terület így részben új funkciót kapott. A déli oldalon a korábbi útfelület helyén szintben kialakított, nagy méretű fa járófelületet építettek. Fákat és növényágyásokat telepítettek, padokat és ülőhelyeket helyeztek el, valamint kisebb közösségi és szabadidős terek jöttek létre. Emellett mintegy 265 kerékpár számára új parkolóhelyet hoztak létre.
A változtatások szándékosan ideiglenesek. November végén a kísérlet lezárul, december 1-jén pedig ismét megnyílik az útszakasz az autóforgalom előtt. A fákat más városi projektekben ültetik el, a fa járófelület és a padok anyagait pedig lehetőség szerint újra felhasználják.
A Vesterbro Passage új szerepét nemcsak a növények, a padok és az új térkialakítás adja. A város lehetőséget biztosít arra is, hogy a helyszínen a nyári és őszi hónapokban különféle nyilvános programokat tartsanak. A terület erre a célra ingyenesen használható, így lehetőség nyílik koncertek, filmvetítések, színházi és művészeti programok, gyermek- és családi rendezvények, bolha- és kézműves piacok, piknikek, sportfoglalkozások, valamint szakmai előadások és viták szervezésére. A programoknak nyilvánosnak és mindenki számára hozzáférhetőnek kell lenniük. Kereskedelmi tevékenység is megjelenhet a területen, de csak kiegészítő szerepben. Ezzel a város azt is igyekszik biztosítani, hogy az új közterület ne váljon egyetlen vállalkozás vagy intézmény szabadtéri területévé.
Egy új városi tér akkor működik jól, ha nemcsak vonzó, hanem különböző élethelyzetekben és különböző emberek számára is könnyen használható. Ezért a kísérlet során a hozzáférhetőségre is külön figyelmet fordítanak. A kialakítás része a szintkülönbség nélküli fa járófelület, a rámpák, a több ülőhely és a szélesebb járdafelület. A város azt is figyeli, hogy a terület mennyire könnyen használható az idősek, a mozgásukban korlátozott emberek és a fogyatékossággal élők számára.
A megfelelő működéshez ugyanakkor a mindennapi üzemeltetés feltételeit is biztosítani kell. Több hulladékgyűjtőt helyeztek el, fokozott takarítást végeznek, és folyamatosan figyelik, hogyan bírja a terület a nagyobb használati terhelést. A biztonság érdekében éjszakai szolgálatot teljesítő munkatársak és biztonsági őrök is jelen vannak, szükség esetén a rendőrséggel együttműködve. A zajhatásokat és a lakossági panaszokat szintén rögzítik, így ezek a tapasztalatok is bekerülnek a kísérlet értékelésébe.
A Vesterbro Passage lezárása természetesen a környező úthálózat forgalmát is befolyásolhatja. Az önkormányzat ezért azt vizsgálja, hogy a korábban ezen a szakaszon közlekedő járművek milyen arányban jelennek meg más útvonalakon, illetve hogyan változik a környező utcák forgalma. A változásokat a teljes kísérleti időszak alatt követik. Forgalomszámlálásokat végeznek, elemzik a közeli kereszteződések adatait, és figyelik, hogy a lezárás okoz-e többletterhelést a környező úthálózaton. A buszok és kerékpárosok továbbra is használhatják a Vesterbro Passage-t, így a változás elsősorban a személyautó-forgalmat érinti.
A közlekedési adatok azonban csak egy részét adják a kísérlet értékelésének. A várost legalább ennyire érdekli, hogy maga a tér hogyan kezd működni, amikor már nem csupán áthaladási útvonalként használják. Megfigyelik, mely részeket és ülőhelyeket használják a legtöbben, mikor telik meg a tér, hol alakulnak ki természetes találkozási pontok, és hogyan változik a használat a nap különböző szakaszaiban és a hét különböző napjain. Azt is vizsgálják, mennyire érzik biztonságosnak a környezetet az emberek, hogy vannak a növények, és milyen tapasztalatokról számolnak be a környéken élők, dolgozók, üzletek, szervezetek és rendezvényszervezők.
Az eredményeket 2027 elején összegzik, és ezek alapján születik majd döntés a terület hosszabb távú jövőjéről.
A sokféle adat és tapasztalat összegyűjtésének az a célja, hogy a város a Vesterbro Passage hosszabb távú fejlesztéséről ne kizárólag előzetes tervek és számítások alapján döntsön. A koppenhágai megközelítés abban tér el a hagyományos várostervezési gyakorlattól, hogy a tervezett változtatásokat előbb valós körülmények között teszteli, és csak a tényleges használat tapasztalatai alapján dönt arról, mely megoldásokat érdemes megtartani és továbbfejleszteni.
A városvezetés a fél éves kísérlet során olyan kérdésekre is választ kap, amelyeket egy látványterv vagy egy előzetes számítás nem feltétlenül mutat meg. Kiderül például, mely ülőhelyeket használják a legtöbben, hol alakulnak ki természetes találkozási pontok, milyen programok vonzzák az embereket, mennyire működnek a kialakított zöldfelületek, és milyen hatással van a lezárás a környék közlekedésére.
Ez a későbbi beruházás kockázatát is csökkentheti. Ha a Vesterbro Passage végül tartósan zöld városi térré alakul, a tervezők már nem pusztán feltételezésekből indulhatnak ki, hanem hónapokon át gyűjtött használati tapasztalatokra támaszkodhatnak. Ha valamelyik megoldás nem működik megfelelően, azt még a végleges kialakítás előtt módosítani lehet.
A Vesterbro Passage természetesen nem olyan példa, amelyet változtatás nélkül át lehetne ültetni Budapestre vagy más magyar városba. Koppenhága közlekedési kultúrája, kerékpáros infrastruktúrája, városszerkezete és közterületi hagyományai egyaránt eltérnek a hazai viszonyoktól.
A mögötte álló várostervezési szemlélet azonban Magyarországon is alkalmazható.
Hazánkban is számos olyan belvárosi utca és tér található, amelynek kialakítása még egy korábbi közlekedési korszak igényeit tükrözi, miközben környezetük és mindennapi használatuk időközben megváltozott. A gyalogosforgalom, a vendéglátás, a kerékpározás és a közösségi élet új igényeket támasztanak, miközben a rendelkezésre álló terület jelentős része továbbra is az autóközlekedéshez igazodik.
Ilyen helyzetekben nem feltétlenül kell azonnal végleges és költséges átépítésbe kezdeni. Egy útszakasz néhány hónapra ideiglenesen átalakítható, a változások pedig valós körülmények között megfigyelhetők és mérhetők. Mobil növényládákkal, fákkal, padokkal, árnyékolókkal és egyszerű faelemekkel átformálható egy tér karaktere, ezáltal kiderülhet, mely megoldások működnek a gyakorlatban.
A koppenhágai kezdeményezés legfőbb üzenete nem az, hogy minden belvárosi útszakaszt zöldterületté kell alakítani. A lényeg inkább az, ahogyan a város a döntést előkészíti.
Egy nagyobb városfejlesztési beavatkozás előtt érdemes lehet ideiglenesen kipróbálni a tervezett változtatást, mérni annak hatásait, figyelembe venni a használók tapasztalatait, majd ezek alapján dönteni a végleges megoldásról.
Ez a megközelítés különösen értékes lehet olyan helyeken, ahol a közterületek jövőbeli használatáról még többféle, egymással versengő elképzelés létezik.
Fotó: Kovács Emese
Napi