Ez a különleges genetikai felépítés új megvilágításba helyezi az emlősök immunrendszerének evolúcióját, és magyarázatot adhat arra, hogy a denevérek miért képesek hatékonyan védekezni a vírusok ellen - írja a sciencedaily. A Tulane Egyetem kutatói, a Stanford Egyetem és a Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központok szakembereivel együttműködve új felfedezést tettek, amely közelebb vihet a rejtély megoldásához. Hannah Frank, a Tulane Egyetem ökológia és evolúciós biológia tanszékének docense, aki a tanulmány vezető szerzője, hangsúlyozta, hogy ez a felfedezés alapvetően megváltoztatja az emlősök immunrendszeréről alkotott képünket. „Ez teljesen új kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a denevérek miért voltak ilyen sikeresek az evolúció során, és hogyan reagálnak a vírusokra” – mondta Frank.

Két génrendszerrel hatékonyabban tudnak védekezni

A kutatás középpontjában a vesperdenevérek álltak, amelyek több mint 500 fajt foglalnak magukban, és az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálhatók. Ezek az állatok rendkívüli evolúciós sikert értek el, amely részben szokatlan antitestrendszerüknek köszönhető. Az antitestek Y alakú fehérjék, amelyek két nehéz és két könnyű fehérjeláncból állnak. Míg az emberek és más emlősök esetében a láncok egyetlen génkészletből képződnek, a vesperdenevérek két különálló génrendszerrel rendelkeznek. Ez a genetikai különbség lehetővé teszi számukra, hogy sokkal változatosabb antitesteket állítsanak elő, ami hatékonyabb védekezést biztosíthat a fertőzésekkel szemben.

A denevérek immunrendszerének kutatása eddig főként a veleszületett immunrendszerre összpontosított, amely azonnali, általános védelmet nyújt a kórokozók ellen. Frank szerint azonban az új eredmények rávilágítanak arra, hogy az adaptív immunrendszer – amely az antitestek termeléséért felelős – legalább ilyen fontos szerepet játszik. „Úgy véljük, hogy ez a felfedezés a kirakós fontos darabja” – mondta a kutatás vezetője. Bár ez nem ad teljes magyarázatot arra, hogy a denevérek miért olyan hatékony vírusélőhelyek, mégis feltár egy eddig ismeretlen immunológiai változatosságot, amely új kutatási irányokat nyithat meg.

A természet változatosabb, mint amit a tanulmányokból megtanulhatunk

A denevérek ökológiai szerepe is kiemelkedő: beporzóként, magszóróként és természetes kártevőirtóként nélkülözhetetlenek, ugyanakkor számos vírus természetes gazdaszervezetei is. Ha sikerül megérteni, hogyan képesek ezek az állatok együtt élni a vírusokkal anélkül, hogy megbetegednének, az nemcsak az állati immunrendszerek működéséről nyújthat új ismereteket, hanem hozzájárulhat az emberre átterjedő betegségek kockázatának csökkentéséhez is. Frank szerint a természet sokkal változatosabb, mint amit az emberek és laboratóriumi egerek tanulmányozásából megtanulhattunk. „Valahányszor egy másképp fejlődött fajt tanulmányozunk, lehetőségünk nyílik valami teljesen újat felfedezni” – tette hozzá.