Radikális változások előtt állhatnak a vízhiánnyal küzdő magyar területek, miután Magyarország és Kína között vízügyi szakmai tapasztalatcsere indult. Az együttműködés célja, hogy a két ország szakértői megosszák egymással az aszály, az árvíz, a folyók védelme és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén szerzett tapasztalataikat. A program az EU által finanszírozott, hároméves "EU-Kína vízügyi együttműködési projekt" része, amelyet az EU-Kína Vízügyi Platform támogat.

Új megoldásokat keresnek a Tisza vízgazdálkodására

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság beszámolója szerint a Tisza és a kínai Hancsiang folyó vízgazdálkodása közötti tapasztalatok megosztása áll a középpontban. Bár a két folyót több ezer kilométer választja el egymástól, és földrajzi, valamint intézményi kereteik is eltérőek, vízgyűjtő-területeik hasonló kihívásokkal szembesülnek. Mindkét esetben az a kérdés, hogyan lehet biztosítani a lakosság, a mezőgazdaság és a gazdaság számára elegendő vizet, miközben a természet és a folyók védelme is kiemelt szempont marad. Az éghajlatváltozás azonban egyre nehezebbé teszi az egyensúly fenntartását, hiszen Magyarországon például egyszerre jelentkezhet aszály és árvíz ugyanazon vízgyűjtő területen belül. A párolgás és a növények vízfelhasználása már most meghaladhatja a csapadékmennyiséget, ami az aszály súlyosbodásához vezethet.

A Hancsiang folyó, amely a Jangce középső szakaszának legnagyobb mellékfolyója, Kína egyik legfontosabb vízügyi területe. Az ország több ezer kilométernyi gátat, nagy víztározókat és vízügyi projektek hálózatát építette ki a folyó medencéjében, hogy kezelje a vízkészleteket és csökkentse az árvízkockázatokat. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek a vízminőségre, az ökológiai védelemre és a folyókban, tavakban lévő vízmennyiség fenntartására. A kínai szakértők augusztusban, a vízgyűjtő-területi testvérkapcsolatot elindító találkozón mutatták be tapasztalataikat az adaptív vízgazdálkodás terén. Magyarország részéről a Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszert ismertették, amely a vízhiányos időszakokban a vízelosztás koordinálására szolgál.

A természet védelme is fontos szempont lesz

Az együttműködés lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország megossza tapasztalatait az európai vízpolitikáról, az ökológiai megközelítésekről és a természetalapú megoldásokról, míg Kína a nagyszabású vízgazdálkodás, az infrastruktúra és a digitális technológiák alkalmazása terén szerzett tudását adhatja át. A szakértők szerint a hagyományos vízgazdálkodási megközelítéseket újra kell gondolni, mivel az éghajlat egyre kiszámíthatatlanabbá válik. Az árvízvédelem továbbra is alapvető fontosságú, de a folyógazdálkodásnak figyelembe kell vennie az ökoszisztémák igényeit is. A mezőgazdaság vízellátása mellett a biológiai sokféleség fenntartása érdekében elengedhetetlen, hogy a víz a folyókban és a vizes élőhelyeken is megmaradjon. Bár az infrastruktúra csökkentheti a kockázatokat, a hosszú távú ellenálló képesség a természetes folyamatok helyreállításától és a természettel való együttműködéstől függhet.

Az Agroinform.hu információi szerint: a program célja, hogy a két ország szakemberei közösen dolgozzanak ki olyan megoldásokat, amelyek segítenek alkalmazkodni az éghajlatváltozás kihívásaihoz, miközben megőrzik a természeti erőforrásokat és biztosítják a fenntartható vízgazdálkodást. Az ilyen együttműködések kulcsfontosságúak lehetnek a jövő vízügyi problémáinak kezelésében, különösen a klímaváltozás által súlyosan érintett régiókban.