Azok a gyerekek, akik után fogyatékossági támogatást igényelt a szülő, kimaradtak az iskolakezdési támogatás kedvezményezettjei közül. Csak azok kaptak, akik családi pótlékra jogosultak. A két jövedelemtípus összege között viszont csupán minimális a különbség, de ez nem is volt szempont, hiszen jövedelmi szinttől függetlenül (azaz a nem igazán rászorulók) is megkapták a támogatást – írta olvasónk akinek a barátnője egyedül neveli a 19 éves halmozottan fogyatékos gyermekét, aki még szerencsére tud iskolába járni, azaz tanul. Ennek a körülménynek még lesz jelentősége.

Az érintett szülő nagyon várta a pluszjövedelmet, mert elég nehéz dolgozni egy ilyen gyermek nevelése és ápolása mellett, és keveset is keres. Az pedig, hogy a 19 éves már nem jogosult rá, az iskolában derült ki a szülő számára.

A törvények szerint ugyanis a fogyatékossági támogatás (FOT) és a magasabb összegű családi pótlék egymást kizáró ellátások: a 18. életév betöltése után a szülőnek át kell jelentenie a gyermeket FOT-ra, mert az kedvezőbb jogokat biztosít (például a későbbi rokkantsági járadék vagy egyéb felnőttkori ellátások szempontjából). Mivel azonban a kormányrendelet az összesen százezer forintos iskolakezdési támogatást kizárólag az augusztusi családi pótlék folyósításához kötötte, a rendszerből teljesen kimaradtak azok a még iskolában tanuló, súlyosan fogyatékos felnőtt fiúk és lányok, akik után a szülő már fogyatékossági támogatást kap.

Olvasónk levelet írt dr. Kátai-Németh Vilmosnak szociális és családügyi, valamint Kármán András pénzügyminiszternek, ismertetve a problémát és vélelmezve azt, hogy jogtechnikai bakiról van szó, ami orvosolható. Erre még nem kapott választ, ám az, akihez helyben fordult, nem várt módon reagált. „Nem érti” hogy miért „ilyen ellenséges” a panasztevő. Holott a levélíró megfogalmazása szerint pont ezek a szülők pont a legelesettebb réteg, amennyiben a pénzüknél szeretnének maradni, a szabadságaikat fel kell használniuk a gyerek betegnapjaira, és nem is tudnak jobban fizető munkát vállalni, hanem csak azt, ahol rugalmasan tudnak kezdeni és el tudnak menni hamarabb. A Magyar Államkincstár azt javasolta az érintettnek, hogy adjon be méltányossági kérelmet a kormányhivatalban.

Kik maradtak és mennyien eshettek ki a kedvezményezetti körből?

Az olvasói felvetésre részben választ adhat Szalai Piroska országgyűlési képviselő, bér és munkaerőpiaci szakértő, a Beszéljenek a számok oldal szerzőjének gyűjtése. Iskolakezdési támogatást ugyanis nem a kampányban ígért hétszázezer család, hanem legfeljebb négyszázezer gyerek kapott. (Az iskolások maximum harmada), s nem 100 ezer, hanem csak ötvenezer forintot, aztán pedig novemberben egy másik ötvenezer forintos iskolakezdési utalványt kapnak majd. A jogosultak köre beszűkült – ismerteti Szalai Piroska –, maradtak:

Az egyszülős családokban élő iskolás gyermekek – körülbelül 280 ezren

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők: ők azok, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 64125 forintot és a család vagyona (a lakás és az autó kivételével) nem haladja meg a 2 millió forintot. Tavaly 185 ezren voltak.

Tavaly a 43,6 százalékuk egyszülős családban élt és Szalai Piroska becslése szerint körülbelül 70 ezren voltak, akik iskolások és nem egyszülős családban élnek. E két csoport összesen közel 350 ezer főt tesz ki

Akik kimaradtak

A tartósan beteg vagy súlyos fogyatékossággal élők, a sajátos nevelési igényűek (SNI), a gyermekvédelmi intézményben vagy nevelőszülőknél élő, valamint az árvaellátásban részesülők továbbá a Dobbantó programban vagy műhelyiskolai képzésben részt vevők között pedig jelentős az átfedés az előzőkkel, így összesen elképzelhető a plusz maximum ötvenezer fős becslés, azaz a legfeljebb négyszázezer érintett kaphatott támogatást. Nagycsaládosok, vagy ahol mindkét szülő alacsony keresetű, szintén kimaradtak a kedvezményezetti körből – írta ugyancsak Szalai Piroska.

A konkrét esettel összefüggésben a kormány – jelen állás szerint – a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekeket tekinti rászorulónak, akik után emelt összegű családi pótlék jár, valamint a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekeket.