Magyar Péter hétfőn még a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium országos tanévnyitóján tartott beszédet, ahol nem mintadiákként állt a fiatalok elé, hanem olyan valakiként, akinek egyetlen tanévben több mint húsz intő gyűlt össze az ellenőrzőjében. Pénteken pedig már az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanévnyitóján vett részt.

A miniszterelnök beszédében kiemelte, hogy ugyan pázmányos diákként áll a hallgatóság előtt, családjában mindenki az ELTE-n végzett. Megemlítette, hogy szülei ezen az egyetemen találkoztak és lettek egymásba szerelmesek. Magyar Péter a Károlyi-kertnél lakott, de állítása szerint többet ült a Vén Diákban, mint a Pázmány Péter Tudományegyetemen az előadásokon. Nem mulasztotta el megjegyezni, hogy majdnem ELTE-s lett, mert felvették politológia szakra. Bár akkor Mráz Ágoston Sámuel csoporttársa lett volna − jegyezte meg a kormányfő.

Családjára visszatérve visszaemlékezett nagyapjára, aki az 1956-os forradalom volt sorkatona, majd azt követően az ELTE-re tért vissza nemzetszínű karszalaggal a kezén. A keresztapja pedig  tanszékvezető volt az egyetemen.

Kiemelt szereppel bír az ELTE a magyar felsőoktatásban

Magyar Péter utalt arra, hogy néhány nappal korábban Nagykanizsán szólalt fel, a Dr. Mező Ferenc Gimnáziumban tartott országos tanévnyitón, ahol a diákokat kérdezésre és a kritikus gondolkodásra buzdította. Ennek pedig a legemblematikusabb helye pedig az egyetem. A miniszterelnök kiemelte, hogy az ELTE az ország legjelentősebb oktatási központja, amelyre ebben az évben 73 ezren jelentkeztek, abból több mint 20 ezren első helyen. Az intézményben számos szakembert képeztek, öregdiákjai között ott van Öveges József, Göncz Árpád vagy Nemes Nagy Ágnes is, illetve számos művész és politikus, akiket összeköt a közös háttér, az egyetem.

Tudást és vitakultúrát jelentett a hallgatóknak, a tudományos élet és a pedagógusképzés pedig elképzelhetetlen lenne az ELTE nélkül. Ennek megújulásához is szükség van erre az egyetemre, felkészült, motivált tanárok képzésére számít Magyar Péter az ELTE-től. 

A közoktatás az elmúlt években átláthatatlan struktúrát, kiszámíthatatlan környezetet jelentett. Az akadémiai autonómia és szabadság is sérült, kizárták Magyarországot a nemzetközi vérkeringésből. Az alapítványosítás kiszámíthatatlanságot eredményezett − mondta a miniszterelnök.

Visszaállítja a kormány az egyetemek autonómiáját

Az új kormány első döntései között volt ezért az egyetemek autonómiájának visszaállítása. 2026. augusztus 31-én megszűntek a kekvák, és átlátható struktúrát hoznak helyette létre. Az érintettek szempontjait meghallgatva új rendszert állítanak fel. AZ ELTE nem vált alapítványi fenntartásúvá, de ismert az elmúlt évek hatása, az ELTE pedig ellenszélben és pénzügyi nehézségek közepette működött.

Az új kormány nevében partneri hozzáállást kínálunk az egyetemeknek, a hazai felsőoktatás finanszírozásának helyreállítására törekszünk. Stratégiai tervezés és döntések szükségesek, mert minőségi oktatói és kutatói munka megfelelő anyagi megbecsüléssel végezhető

− közölte a kormányfő.

Tudásalapú társadalom kiépítése a cél

Magyar Péter szerint a hozzáférhető tudás, a jövő generációja háttérbe szorult. A miniszterelnök felidézte Horatius és Kant gondolatait, vagyis olyan állampolgárokra van szükség, akik tudnak és mernek önállóan gondolkodni. Fel tudják vállalni véleményüket és tudásukat, tudnak érvelni igazuk mellett, és megszállottan dolgozni ügyükért, megállják a helyüket a versenyben.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy akik nem a tudományos életben találják meg a helyüket, azoknak is fontos, hogy az egyetem korszerű tudást adjon. A megszerzett diplomák terén van hova előrelépnie Magyarországnak, az Európai Unióban a sor végén áll ennek tekintetében.

A tudás a társadalmi felemelkedés legfontosabb eszköze, sokan családi körülményeik miatt nem tudják kamatoztatni tehetségüket, ezen akadályok lebontása a kormány célja. Diplomás szülők gyermekeinek 82 százaléka vesz részt a felsőoktatásban, azoknál a családoknál viszont, ahol egyik szülő sem diplomás, ott ugyanez az arány már csak 32 százalék. Ugyanakkor nem a végzettség adja egy ember értékét Magyar Péter szerint.