„Kedvezőbb, mint amit korábban megszokhattunk”, „rendőrkéz helyett szakszerű felügyelet”, „pozitív fordulat történt” – mindent összevetve ez az fő benyomása a tanároknak, a szülőknek és a diákoknak az elmúlt néhány hónap döntései alapján. Bőven akadnak még ugyanakkor fejlesztendő területek, és van olyan szereplő, aki szerint az oktatásirányítás már egy nagyobb hibát is elkövetett.

Régi követelések teljesültek

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint már önmagában az is fontos változás, hogy végre van a területnek önálló minisztériuma, „és nem egy olyan miniszter irányítja az oktatást, akinek ehhez a területhez érdemben nincs köze.”

Azt is üdvözlik, hogy az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) több olyan ügyben is megfogadta a szakszervezet javaslatait, amelyekben azonnali beavatkozásra volt szükség. Hasonlóképp látja a helyzetet a Szülői Hang közössége, mely immár tíz éve látja el szülők és a gyerekek országos érdekképviseletét.

Konkrét pozitívum az iskolák autonómiájának visszaállítása, melynek köszönhetően a nevelőtestület dönthet a pedagógiai programról és más dokumentumokról, az iskola pedig visszakapja a munkáltatói jogokat. A szabad tankönyvválasztás felé is megtették az első lépést azzal, hogy az iskolák pályázat útján további könyvekből rendelhetnek. Emellett visszaállították a pedagógusok sztrájkjogát, megszüntették a rosszul működő teljesítményértékelési rendszert, elindult a magyarérettségi újragondolása, és egyszerűsítették a kompetenciamérések rendszerét is

– idézik fel.

A PDSZ a fentieket a továbbképzési rendszer felfüggesztésével egészíti ki, mely korábban „életszerűtlenül és szakmailag indokolatlan módon szinte kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetem alá tartozott”. Megjegyezték továbbá, hogy ugyan a sztrájkjog felülvizsgálatát ők is fontos előrelépésnek tartják, „maradtak még súlyos problémák". Üdvözlik emellett a kormány csütörtöki bejelentését is, miszerint két lépcsőben megemelik a nevelést és oktatást közvetlenül segítő dolgozók bérét, de jelezték: hosszútávon bértáblára is szükség lesz, és az egyéb munkakörökben teljesítő kollégák sem maradhatnak ki. 

Az ADOM Diákmozgalom úgy véli, kevesebb mint négy hónap még nem elegendő idő ahhoz, hogy átfogó véleményt alkossanak, de az irányt mindenképpen pozitívnak tartják, kifejezetten támogatni tudják az alsó tagozatos diákokra vonatkozó 14 pontos javaslatcsomagot, és általában véve is üdvözlik, hogy a „a diákok jelene és jövője a rendőrkéz helyett végre szakszerű felügyeletet kapott.”

Van párbeszéd, de még nem mindig hatékony

Bár a PDSZ, az ADOM Diákmozgalom és a Szülői Hang is pozitívumként értékeli, hogy rendszeresek az egyeztetések, utóbbi szerint „a civil szervezetek véleményének figyelembe vétele még messze nem működik úgy, ahogy kellene.”

„Például az iskolák autonómiájával kapcsolatos törvénymódosítás során kifejezetten kértük, hogy az igazgatói pályázatok során ne csak a nevelőtestületnek, hanem a szülőknek is legyen véleményezési joguk, de ezt a javaslatot több más kapcsolódó javaslattal együtt érdemi válasz nélkül figyelmen kívül hagyták” – mutat rá az érdekképviseleti közösség, amely úgy véli, hogy a döntés, illetve inkább annak hiánya bizalmi, átláthatósági és elszámoltatási problémákat is felvethet.

„Annak idején 2019-ben tiltakoztunk, amikor a Fidesz elvette a pedagógusok, diákok és szülők véleményezési jogát az igazgatói pályázatoknál, és most is tiltakozunk, amiért a Tisza-kormány ezt csak a pedagógusoknak adta vissza. Szülői szempontból ez tűnik az új kormány eddigi legnagyobb hibájának az oktatás terén, reméljük, hogy ezt mihamarabb korrigálni lehet” – jelentik ki.

A PDSZ elsősorban a tempót kifogásolja. Legsürgetőbb javaslataik a következők:

• Fontos lenne a kötelező óraszám újbóli bevezetése és a túlmunkának a tényleges kifizetése.
• Sürgető az elmaradt jubileumi jutalmak kifizetése, egyes követelések esetében ugyanis már az elévülés problémája is felmerülhet.
• Továbbá a gyakorlatban is bizonyítani kellene, hogy intézményi demokrácia van, és számít a pedagógusok véleménye. Itt példaként a csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyét említik, ahol a nevelőtestület nem támogatta a korábbi igazgató újbóli megbízását, ám a vezető mégis a helyén maradt. „A párbeszéd önmagában még nem intézményi demokrácia” – mutat rá a szakszervezet.

A PDSZ a konkrét javaslatokat többször megküldte az oktatásirányításnak, ráadásul ütemezést és itinert is készítettek arról, mi az, ami sürgős és mi az, ami pénzügyi forrást igényel. Abban bíznak, hogy az OGYM ezeket az anyagokat nem csupán tudomásul veszi, hanem ténylegesen használja is a döntések előkészítésében.

„Nagyon reméljük, hogy ősszel folytatódik a törvényalkotási munka, és az eddig elmaradt változtatások is bekerülnek a jogszabályokba” – hangsúlyozzák.

A Szülői Hang szerint is van néhány olyan döntés, amit a mihamarabb meg kellene hozni. Sürgősnek tartják többek között a plusz egy év óvoda kérvényezésének a megváltoztatását. Üdvözlik, hogy a kormány már bejelentette: a döntés kikerül az Oktatási Hivatal kezéből és visszakerül a szülőkhöz és az óvodapedagógusokhoz. A részletszabályokat ugyanakkor még várják, és abban bíznak, hogy a változás mihamarabb életbe lép.

Szorgalmazzák továbbá, hogy legyen az iskoláknak, óvodáknak működő panaszkezelési eljárása.

A szülőnek ne kelljen a retorziótól félnie, ha valamilyen problémát jelezni szeretne. Legyen kihez fordulni, és a bejelentett problémáknak legyen nyoma még akkor is, ha nincs azonnali megoldás

– mutattak rá, hozzátéve, hogy ezen túlmenően még rengeteg feladat van a túlterheltség csökkentésétől kezdve a tantervi megújuláson át a pedagóghiány kezeléséig, melyek megoldásához hosszútávú stratégiai gondolkodásra és széleskörű egyeztetésre lesz szükség.

Az ADOM Diákmozgalom egyelőre nem tapasztalt olyan problémát vagy hiányosságot, amelyről megalapozottan kijelenthető lenne, hogy a Minisztérium működéséből fakad. Meglátásaik ettől függetlenül nekik is vannak, a Szabad Ifjúság Ajánlata (SZIA) című javaslatcsomagot – amelyet még az előző kormány idején felmerült problémákra reagálva készítettek – már az újonnan megalakult minisztériumnak is bemutatták.

„Fontosnak tartjuk, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kapjanak olyan kérdések, mint a pályaorientáció korábbi és hatékonyabb elősegítése, az intézmények közötti különbségek mérséklése, a tankötelezettségi korhatár 18 évre történő visszaállítása, a fiatalok mentális egészségének támogatása, valamint a vidéki fiatalok kulturális és oktatási lehetőségeinek bővítése” – emelték ki lapunknak.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Tövissi Bence / Index)