Sikeresen zárult Svájc egyik legnagyobb citizen science-projektje, amit jól bizonyít az is, hogy a kutatás eredményeit összefoglaló tanulmánynak 240 társszerzője van, akik hajlandóak voltak arra, hogy tudományos céllal elássák a gatyájukat. És még csak nem is soroltak fel mindenkit: a projektnek több mint ezer résztvevője volt, akik nem is egy, hanem rögtön két fehér pamut alsónadrágot ástak el az ország területén, hogy megvizsgálják a svájci talaj állapotát.

A lelkes önkéntesek a gatyák mellett még 12 ezer teafiltert is elástak, majd két hónap múlva az alsónadrágok mellett ezeket is kiásták. A talajkutatásban mindkét módszer alkalmazására volt már példa, a korábbi kutatásokban is alkalmazták őket, az újdonság valójában csak a gatyákban van – pamutot már ezelőtt is használtak. Miután kiásták őket, a résztvevők a gatyákat, a filtereket és a talajból vett mintát is elküldték a Zürichi Egyetem laboratóriumába, ahol részletes elemzésnek vetették őket alá.

Kertek, földek, parkok

Az alsógatyák más és más módon bomlottak le attól függően, hogy hol temették el őket. Mint kiderült, a bomlás a magánkertekben ment végbe a leggyorsabban, ezt követték a mezőgazdasági művelésű területek, majd a pázsitok. Marcel van der Heijden, a tanulmány egyik szerzője szerint már ebből is látszik, hogy mekkora hatással van az emberi tevékenység a talaj minőségére, illetve az élővilágára.

A gyors lebomlás ugyan jó talajminőséget jelez, de nem mindenhol számít ugyanaz jónak – ez már az adott ökoszisztémától függ. Franz Bender, a kutatás vezetője szerint a magánkertekben sok tápanyag található, van, hogy túl sok is, ugyanez viszont egy erdőben már felborítaná az ökoszisztéma egyensúlyát. A kutatók a sikeres projekt után egy alsógatya-index felállítását szorgalmazzák: ezzel a módszerrel, önkéntesek bevonásával minden eddiginél részletesebb térkép készült Svájc talajminőségéről, a kísérletet pedig akárhol meg is lehetne ismételni.

A kutatók szerint amellett, hogy a tanulmány értékes adatokkal szolgált a föld minőségéről, azért is volt hasznos, mert felhívta a figyelmet a talaj fontosságára, amit a legtöbben jobb esetben csak természetesnek vesznek, rosszabb esetben elintézik azzal, hogy csak kosz vagy sár – pedig nélkülözhetetlen az élelmiszertermeléshez, ezért sem mindegy, hogy milyen állapotban van.