A Meteorológiai Világszervezet (WMO) globális modellközpontjai közel 100 százalékos valószínűséget adnak annak, hogy az El Niño legalább 2027 februárjáig fennmarad. A jelenség természetes éghajlati ingadozás, nem maga a klímaváltozás okozza, de a felmelegedett háttérállapotban nagyobb hő-, csapadék-, élelmiszerpiaci és ellátási láncokat érintő kockázatokkal járhat.

Rendkívül gyors erősödés a felszínen és a mélyben

A WMO és partnerei által kiadott friss adatok alapján a trópusi Csendes-óceán felmelegedése rendkívül gyors ütemben haladt az elmúlt hónapokban. A folyamat magját jelentő Niño 3.4 régió tengerfelszíni hőmérsékleti anomáliája

a májusi +0,9 °C-ról júliusra +2,0 °C-ra ugrott, augusztus közepére pedig elérte a +2,2 és +2,6 °C közötti sávot.

A WMO szezonális előrejelzése szerint az őszi hónapokban az anomália szezonális átlagban elérheti a +3,6 °C-ot, a csúcsidőszakban, november–december körül pedig megközelítheti a +3,9–4,0 °C-ot is.

Ennél is lényegesebb az óceáni hőtartalom vertikális képe: a felszín alatti víztömegekben helyenként 8 °C feletti pozitív hőmérsékleti anomáliát regisztráltak. Ez a jelentős felszín alatti hőtartalék erősen támogatja a légkör–óceán kapcsolat fennmaradását, és a modellek szerint érdemben csökkenti a gyors lecsengés valószínűségét.

A folyamat pontos megértéséhez módszertani szétválasztásra van szükség. Az El Niño–Déli Oszcilláció (ENSO) természetes belső ingadozás. A klímaváltozás miatt általánosan melegebb óceáni alapállapotban a kutatók az abszolút anomáliák mellett egyre inkább a relatív indexeket, – különösen a globális óceáni átlaghoz viszonyító relatív óceáni Niño-indexet (Relative Oceanic Niño Index, RONI) – t is figyelembe veszik. Ezek segíthetnek elválasztani az ENSO-specifikus jelet a globális óceánmelegedéstől; a WMO által közölt Niño 3.4-adatok alapján ugyanakkor az esemény az abszolút anomáliák szerint már nagyon erős pályán halad.

A helyzet összetettségét fokozza, hogy a folyamat nem elszigetelten zajlik. A WMO elemzése kiemeli, hogy az Indian Ocean Dipole (IOD) pozitív fázisa is kiépülőben van, +0,9 °C-os őszi értékkel, miközben az Atlanti-óceán trópusi medencéje szintén szokatlanul meleg marad. Ez a hárommedencés együttállás felerősítheti és módosíthatja az atmoszférikus válaszreakciókat.

Telekonnekciók: eltérő csapadékmintázatok a világ körül

A légköri telekonnekciók a WMO szezonális valószínűségi modelljein határozott mintázatot mutatnak, de a szélsőségek megoszlása régiónként jelentős különbségeket hordoz. Fontos ugyanakkor, hogy ezek szezonális valószínűségi előrejelzések: nem azt mutatják meg, hogy egy adott országban biztosan mi történik, hanem azt, melyik irányba billen az átlag feletti, átlagos vagy átlag alatti hőmérséklet és csapadék esélye.

A meteorológiai modellek alapján a csapadékanomáliák várható eloszlása a szeptember–novemberi időszakban:

• A Csendes-óceán középső és keleti egyenlítői térségében jelentősen nő az átlag feletti csapadék valószínűsége, míg az indiai szubkontinensen és Délkelet-Ázsia egyes részein a modellek nagy egyetértésben jeleznek átlag alatti csapadékhajlamot.
• Dél-Amerika északi partvidékén, Közép-Amerika déli részein és a Karib-térségben szárazabb periódus valószínűsíthető, miközben Dél-Amerika délkeleti sávjában – különösen Dél-Brazília és Argentína térségében – átlag feletti csapadék esélye nő.
• Kelet-Afrikában az IOD pozitív fázisával párhuzamosan a csapadékosabb időjárás esélye dominál, ami helyi áradások kockázatát hordozza.
• Ausztrália felett a WMO modellkonszenzusa jelenleg gyenge és térben széteső csapadékjelet mutat, így az ottani búzatermést fenyegető aszálykockázatokat érdemes szakmai óvatossággal kezelni.

A légköri folyamatok időbeli eltolódást mutatnak. Bár a csendes-óceáni melegedés az év végén tetőzhet, az El Niño globális felszíni átlaghőmérsékletre gyakorolt melegítő hatása jellemzően a kifejlődést követő évben válik a legkifejezettebbé. Egy újabb rekordmeleg év 2027-ben nem jelentené önmagában a párizsi cél végleges átlépését, de tovább jelezné, hogy a hosszú távú melegedési trend és a természetes éghajlati ingadozások egyre veszélyesebb kombinációt alkotnak – erre a szűkülő cselekvési ablakra a Portfolio korábban az Economist elemzése alapján már felhívta a figyelmet.

Gazdasági transzmissziós csatornák: élelmiszerárak és logisztikai bizonytalanságok

A meteorológiai és makrogazdasági folyamatok elválasztása kulcsfontosságú: a WMO nem készít közvetlen gazdasági előrejelzéseket. A fizikai környezet változásai azonban meghatározott transzmissziós csatornákon keresztül beárazódhatnak a határidős piacokon, különösen ha a meteorológiai kockázat tényleges terméskilátás-romlással vagy exportkorlátozási félelmekkel párosul. A potenciális pénzügyi és ellátási hatások hátterét korábbi elemzésünkben mutattuk be.

A dél- és délkelet-ázsiai csapadékhiány növelheti a rizs-, cukor- és pálmaolajpiac kockázatait. Amennyiben a monszun gyengülése miatt a helyi kormányok az export korlátozásához folyamodnak – amire korábbi időjárási és élelmiszerpiaci sokkok idején már volt példa –, a globális árupiaci árak gyorsan reagálhatnak. A fejlődő térségekben ez akut élelmezésbiztonsági és humanitárius kockázatot hordoz, amire nemzetközi szervezetek figyelmeztetései alapján korábban rámutattunk.

A logisztikában különösen Közép-Amerika déli részének és a Karib-térségnek a szárazabb csapadékhajlama érdemel figyelmet. A BBC beszámolója szerint a Panama-csatornán már a várhatóan alacsonyabb csapadék miatt is forgalomkorlátozásra készülnek. Mivel az útvonalat évente mintegy 14 ezer hajó használja, a vízgyűjtők tartós vízhiánya gyorsan világkereskedelmi költségtényezővé válhat, és megdrágíthatja a tengeri áruszállítást.

A hőhullámokkal érintett térségekben a hűtési célú villamosenergia-igény növekedése, illetve a szárazság sújtotta vízgyűjtőkön a vízerőművi termelés visszaesése átmenetileg növelheti a fosszilis tartalékkapacitások szerepét.

Vagyis az El Niño nemcsak agrár- és humanitárius, hanem energia- és logisztikai kockázatként is megjelenhet.

Mi a valós kockázat Magyarország számára?

Európában az El Niño közvetlen időjárási lenyomata jóval kevésbé stabil és közvetlen, mint a trópusokon. A friss WMO-szezonális előrejelzés Dél- és Közép-Európában az átlagosnál melegebb időszak esélyét növeli, míg Dél-Európában csapadékosabb körülmények valószínűbbek, ám a csapadékjel megbízhatósága a kontinens felett alacsony vagy közepes.

Magyarország számára ezért nem az a tanulság, hogy a jelenség közvetlenül és törvényszerűen aszályt okoz a Kárpát-medencében. A valódi kockázatot a halmozódó sebezhetőség jelenti. Miután a közelmúltban hazánkat sújtotta Európa egyik legsúlyosabb aszálya, a hazai talajok vízhiánya eleve kedvezőtlen kiindulási alapot teremt, amely az öntözetlen területek kitettségével együtt szűkíti az agrárium alkalmazkodóképességét.

A hazai makrogazdaság fő veszélyforrása így nem a közvetlen trópusi vihar, hanem a nyitott gazdaság importált kitettsége.

A globális élelmiszerpiaci áremelkedés, a nemzetközi logisztikai költségek esetleges megugrása és a tartósan meleg háttérklíma együttesen fékezhetik a dezinflációt. Magyarország ezért nem kívülállója a folyamatnak: a közvetlen időjárási jel térségünkben ugyan bizonytalanabb, de az élelmiszer-, energia- és szállítási piacokon keresztül a most kibontakozó nagyon erős El Niño 2027 egyik fontos importált inflációs és ellátási láncokat érintő kockázatává válhat.

Címlapkép forrása: Camilo Freedman/Bloomberg via Getty Images