A csődtörvény stratégiailag kiemelt jelentőségű eljárásra vonatkozó szabályai alapján elvileg van lehetőség arra, hogy a kormány a Bayer Construct csőd- vagy felszámolási eljárását ilyen kategóriába sorolja. A szabályozás 2011 óta része a Csődtörvénynek, célja pedig az, hogy a nemzetgazdasági, közérdekű vagy gazdaságpolitikai szempontból fontos vállalkozások esetében az általánostól eltérő, gyorsabb és szorosabb kontroll mellett zajló eljárásrend érvényesüljön.

Kutasi Balázs, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda vitarendezési ügyekre és csődeljárásokra specializálódott partnere szerint a hatályos szabályozás első ránézésre összetett feltételrendszert határoz meg, a normaszöveg azonban valójában meglehetősen széles mozgásteret biztosít a kormánynak. Ez alapján nem zárható ki, hogy a Bayer Construct esetében is alkalmazható lenne a stratégiailag kiemelt jelentőségű csőd- vagy felszámolási eljárás.

Egy ilyen döntés egyik legfontosabb következménye az lenne, hogy az eljárásban nem egy piaci alapon működő felszámoló szervezetet, hanem

egy kizárólagos állami tulajdonban álló felszámoló szervezetet jelölnének ki vagyonfelügyelőként vagy felszámolóként.

A szakértő ugyanakkor hangsúlyozza: az állami felszámoló jogi státusza megegyezik a piaci felszámolókéval, és a törvény szerint az állami tulajdonosi joggyakorló sem utasíthatja őt a csőd- vagy felszámolási eljárás során.

A stratégiailag kiemelt eljárás mellett szólhat ugyanakkor az ügy mérete és összetettsége is. Szarka Norbert, fizetésképtelenségi és csődjogi szakjogász szerint teljesen megalapozott döntés lenne az állam részéről, ha a csődeljárásban a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-t, vagyis az állami felszámoló szervezetet rendelnék ki. Ezt szerinte nemcsak a Bayer Construct gazdasági súlya, hanem az érintettek széles köre – például az alvállalkozók, lakásvásárlók és állami hitelezők – is indokolhatja.

Ennek előfeltétele azonban az lenne, hogy a céget stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánítsák.

A területen több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a csődeljárás tényleges lefolytatásában a normál és a stratégiailag kiemelt eljárás között nincs feltétlenül nagy gyakorlati különbség. Az állami felszámoló bevonása ilyen helyzetben szerinte elsősorban nem speciális szakmai többletet jelentene, hanem az állami felügyelet, az intézményi kontroll és a közbizalom szempontjából lehetne fontos. Egy ilyen szereplő jelenléte erősítheti az eljárás átláthatóságába, pártatlanságába és jogszerűségébe vetett bizalmat, különösen akkor, ha az ügy társadalmi és gazdasági jelentősége túlmutat egy átlagos vállalati fizetésképtelenségi eljáráson.

Államosítás helyett kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet

Az esetleges „államosításról” szóló felvetésekkel kapcsolatban Kutasi arra hívja fel a figyelmet, hogy a Csődtörvény stratégiailag kiemelt eljárásra vonatkozó szabályai nem tartalmaznak olyan kifejezett rendelkezést, amely alapján a csődeljárás során egy gazdálkodó szervezet automatikusan vagy egyoldalú állami döntéssel államosítható lenne. Elvileg nem kizárt, hogy egy csődegyezség részeként az állam tulajdonosi pozícióba kerüljön, de ez csak az adós és a hitelezők közötti megállapodás eredménye lehetne. Vagyis

az „államosítás” kifejezés ebben az összefüggésben félrevezető lehet.

Szarka is egyetért azzal, hogy az „államosítás” kifejezést ebben az ügyben érdemes óvatosan használni. Sem a csődeljárás, sem a felszámolási eljárás nem változtatja meg ugyanis automatikusan a társaság tulajdonosi szerkezetét. Elvileg lehetséges, hogy a magyar állam vagy az MNV Zrt. külön megállapodás alapján tulajdonrészt szerezzen, de Szarka tapasztalatai szerint fizetésképtelenségi helyzetekben nem ez a tipikus megoldás.

Gyakoribb konstrukció, hogy az állami felszámoló bizonyos vagyonelemeket apportként egy új társaságba visz be. Erre volt már példa korábban a Dunakeszi Járműjavító vagyonelemeinél. Egy ilyen modell előnye az lehet, hogy az adott vagyonelemek vagy projektek egy új, működőképes gazdasági társaságba kerülhetnek, így például a lakásvásárlók már nem közvetlenül egy felszámolás alatt álló céggel állnának jogi kapcsolatban.

Más a helyzet akkor, ha a csődeljárás megállapodás hiányában felszámolásba fordul. Ebben az esetben a magyar államot elővásárlási jog illeti meg az adós gazdálkodó szervezet 25 millió forintot meghaladó egyedi forgalmi értékű vagyonelemeinek értékesítésekor. Ez azonban nem jelent automatikus vagyonszerzést: az elővásárlási jog gyakorlásához előbb szükség van egy harmadik fél ajánlatára, amelyet a felszámoló elfogadna.

Az állam ekkor léphetne be az ajánlattevő helyére, feltéve, hogy nincs más, törvény alapján őt megelőző elővásárlási jogosult.

Így is maradnának kockázatok

A stratégiailag kiemelt eljárás tehát javíthatná az állam pozícióját, de nem oldana meg minden kockázatot. Az állami felszámoló kijelölése, az átláthatóbb eljárásrend és a 25 millió forint feletti vagyonelemekre vonatkozó elővásárlási jog erősítheti az állam mozgásterét, ugyanakkor önmagában nem garantálja a pénzkövetelés megtérülését. Különösen akkor nem, ha az állam pénzt szeretne visszakapni, nem pedig ingatlanvagyont megszerezni.

A szakértő szerint további kockázatot jelenthet, ha az állam követelését a Bayer Construct vitatja. Ebben az esetben a csődegyezség során az állam korlátozott szavazati joggal rendelkezhet, ami érdemben gyengítheti az alkupozícióját. Emiatt a stratégiailag kiemelt eljárás ugyan fontos eszköz lehet az állam kezében, de nem tekinthető minden problémát automatikusan kezelő jogi megoldásnak.

Fontos szempont az is, hogy egyezség nemcsak a csődeljárásban, hanem akár már a felszámolási eljárás során is köthető az adós és a hitelezők között. Szarka Norbert szerint ráadásul ebben a körben létezik olyan könnyítő szabály is, amely alapján a bíróság bizonyos esetben akkor is jóváhagyhatja az egyezséget, ha azt az egyezség megkötésére jogosult hitelezők követeléseinek legalább felét képviselő hitelezők támogatják.

A stratégiailag kiemelt társasággá nyilvánítás nem oldja meg automatikusan azt a problémát, ha egyes hitelezői igényeket – például állami követeléseket – a csődeljárásban vitatottként sorolnak be. Az az állam hitelezői pozíciója ilyen esetben továbbra is korlátozott lehet.

Szarka azt is hangsúlyozza, hogy a magyar állam elővásárlási joga kizárólag felszámolási eljárás esetén merül fel, csődeljárásban nem. A szabály szerint felszámoláskor az adós gazdálkodó szervezet 25 millió forintot meghaladó egyedi forgalmi értékű vagyonelemeinek értékesítésekor illeti meg elővásárlási jog az államot. Ez azonban nem jelent automatikus vagyonszerzést, hanem csak akkor válhat relevánssá,

ha az adott vagyonelemre már van elfogadható, harmadik fél által tett ajánlat.

Indul a zuglói per

Rózsa András, Zugló polgármestere a Portfolio kérdésére elmodta, hogy a kerületi önkormányzat egyhangú döntés alapján napokon belül megindítja a pert a Bayer Construct leányvállalata, az irodakomplexumot fejlesztő ZVK Development Kft.-vel szemben. Mivel a jogi képviselők már előkészítették a szükséges dokumentumokat, így a kereset benyújtása ténylegesen napok kérdése. Az önkormányzat azonban hosszas pereskedésre számít, és egyelőre nem látni olyan szándékot a ZVK Development Kft. részéről, amely egy peren kívüli megállapodás irányába mutatna.

A pereskedéstől függetlenül a csődeljárás hivatalos bírósági közzétételét követően az önkormányzatnak 30 nap áll majd rendelkezésére, hogy bejelentse a tízmilliárd forint feletti összegű követelését. Amennyiben a beruházó nem ismeri el ezt az összeget, az vitatott követeléssé válik, és hátrasorolódhat a kifizetési rangsorban, kivéve, ha a cég a tárgyalások során a megállapodás érdekében mégis az elismerés mellett dönt.

Nem számítunk gyors folyamatra, a csődeljárás megindulásával hosszú jogi procedúra veszi kezdetét, amelyben az önkormányzatnak harminc napja lesz bejelenteni a követeléseit, amelyek sorsa a fejlesztő elismerésétől is függ

- mondta Rózsa András.

A projekt hátterében komoly elszámolási vita húzódik a fejlesztő és a megrendelő között, miután a magyar állam visszamondta a több mint 300 milliárd forint értékű irodakomplexum megvásárlását. Emiatt

várhatóan jogi konfliktus alakul ki a Bayer Construct és az állam között is.

Ha a bíróság az államnak ad igazat, a fejlesztőnek vissza kellene fizetnie a kapott összegeket, amire vélhetően nem lesz képes, így a fejlesztés az állam tulajdonába kerülhet. Ha viszont a fejlesztő nyeri a pert, az államnak szintén át kell vennie az irodákat.

A nap végén az ingatlanok vélhetően így is, úgy is az állam tulajdonába kerülnek majd, a kérdés csupán az, miként hasznosítják azokat

- tette hozzá Rózsa András.

A tervek szerint az épületekbe kormányzati szervek – köztük a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Magyar Államkincstár – dolgozói költöztek volna, ami több ezer munkavállalót jelent: ez a létszám a polgármester szerint rendkívüli forgalmi terhelést rótt volna a környékre. Mivel ez a forgatókönyv a közeljövőben nem reális, az önkormányzat olyan hasznosítási módot szorgalmaz, amely a lakosság számára előnyös, és nem jár ekkora környezeti terheléssel. Az egyik felmerült elképzelés szerint például a Stefánia úton működő kerületi rendőrkapitányságot helyezhetnék át a komplexum egyik modern épületébe. A területen összesen hét épület található, így a fennmaradó hat sorsa még kérdéses. A folyamatban lévő jogi eljárások alatt az épületek le vannak zárva és őrzik őket, így elkerülhető, hogy az üresen álló ingatlanokba, illetve környékére esetleg illetéktelenek jussanak be.

Címlapkép forrása: Balaton József via MTI

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.