Thuróczy Bertalannál a villamosmérnöki tanulmányai alatt, 21 éves korában rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak, a műtétet kemoterápia követte. A kezelések idején nem szakította meg az egyetemet, a gyógyulása után pedig tudatosan az orvoslás és a mérnöki tudományok határterülete felé fordult: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Semmelweis Egyetem közös orvosbiológiai mérnöki képzésén szerzett mesterdiplomát. Jelenleg PhD-kutatóként a mesterséges intelligenciára épülő digitális egészségügyi megoldásokat és a hosszú, egészségben eltöltött élet technológiai lehetőségeit vizsgálja.

Mérnöki szemléletét saját orvostechnikai fejlesztése is mutatja: a Raynaud-jelenséggel élők számára tervezett intelligens kesztyű szenzorokkal méri a pulzust, a véroxigénszintet, a bőrhőmérsékletet, az aktivitást és a stresszhez kapcsolódó élettani jeleket, hogy még a látható tünetek előtt jelezze a perifériás keringési zavar közeledtét, a fűtést pedig automatikusan kapcsolja be. Az elképzelés szerint a mért adatok és gépi tanulási módszerek alapján maga az eszköz avatkozna közbe.

Munkája ugyanakkor egyetlen eszköz fejlesztésénél tágabb kérdést feszeget:

hogyan léphet túl az egészségügy a betegségek időszakos mérésén, és hogyan használhatja fel az emberek hétköznapi életében folyamatosan keletkező adatokat.

A viselhető szenzorokat nem tekinti mindentudó diagnosztikai eszköznek: álláspontja szerint egy okosóra vagy okosgyűrű elsősorban a hosszabb távú trendek megfigyelésében hasznos, az egyes értékeket pedig mindig összefüggéseikben kell értelmezni. Saját magán is végzett hosszabb méréseket: egy EKG-s mellkaspánt adataiból derült ki, hogy az általa természetesnek érzett életvitel tartós stresszállapotot okozott, ami után változtatott a napirendjén, a pihenésén és az alvásán. A tapasztalat szemléletének lényegét mutatja: az adat önmagában nem gyógyít, de időben láthatóvá tehet olyan problémát, amelyet az érintett szubjektíven még nem érzékel.

Amire a személyes előadásaiból, megnyilvánulásaiból kiviláglik az a nézőpontok ritka egysége: ugyanarról a kérdésről tud megszólalni egykori betegként, mérnökként, kutatóként és hosszútávfutóként egyszerre. Nem kívülről beszél a beteg kiszolgáltatottságáról, ugyanakkor azt is érti, hogyan lesz egy testi jelenségből mérhető adat, az adatból algoritmus, az algoritmusból pedig – megfelelő klinikai ellenőrzés és szabályozás mellett – használható egészségügyi eszköz. Könyveiben, podcastokban és előadásokon ezt a technológiai tudást személyes történetekkel és közérthető példákkal kapcsolja össze, ami a szakma és a laikus közönség közötti hiteles közvetítővé teszi. Megmutatja, mit jelenthet az AI, a bioszenzorok és a személyre szabott megelőzés a hétköznapi ember életében – és azt is, hol húzódnak a technológia jelenlegi határai.

Ezért érdemes vele személyesen is találkozni az idén 10 éves Private Health Forumon, ahol a 3. szekcióban tart előadást:

Private Health Forum 2026

Új lehetőségek a magyar egészségügy előtt - De mégis mihez kezd ezzel a magánegészségügyi szektor? Jubileumi konferenciánkon kiderül.

Információ és jelentkezés

Bertalan nem kész recepteket árul, hanem szemléletet ad. Egyszerre hozza be a magyar egészségügy számára is fontos kérdéseket - prevenció, betegedukáció, digitális egészség, viselhető szenzorok, AI, életmódadatok - és azt az emberi dimenziót, amely nélkül a gyógyítás könnyen puszta rendszerfolyamattá válik.

Vele készített podcastbeszélgetésünk itt hallgatható meg:

KÖVESS MINKET

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images