A hvg.hu-nak adott interjújában Taraczky Dániel építész, aki többek között az Orbán-család hatvanpusztai birtokának és a Citadella átalakításának tervezője, a közelmúltban jelentős leépítésekre kényszerült irodájában, jelenleg pedig külföldi pályázatokkal és új, saját tulajdonú stúdiójának kialakításával próbálja újrapozicionálni magát a megváltozott politikai és gazdasági környezetben.

Taraczky Dániel

art1st design studio Kft., vezető tervező, ügyvezető

990-ben jöttem fel Pestre tanulni a Műegyetemre. Egy év után kitört otthon a háború, feje tetejére állt a világ, munkába kellett mennem. Így kerültem az art1st-höz. Grafikusként dolgoztam, lemezborító

…Tovább

Az építész és a volt miniszterelnök, Orbán Viktor ismeretsége régi keletű, gyermekeik közös iskolájához és egy Istenhegyi úti templom közösségéhez köthető. Kapcsolatuk megmaradt, és a közelmúltban együtt vettek részt egy szerbiai fesztiválon is. Taraczky, aki a figyelem középpontjába az elmúlt években leginkább a volt kormányfő édesapja, Orbán Győző megbízásából tervezett hatvanpusztai komplexum révén került, határozottan visszautasítja a "puszta-Versailles" jelzőt és a túlzó luxusról szóló vádakat. Állítása szerint a birtokon szó sincs bunkerről, trezorról vagy wellness-részlegről, a sokat emlegetett, könyvespolc mögött nyíló titkos helyiség pedig csupán egy borospince.

A projekt legvitatottabb pontja az egykori műemléképületek, különösen az istállók sorsa. Az Építész Kamara eljárást is indított Taraczky ellen a műemlék elpusztítása miatt, ám az építész szerint a korábbi istállók életveszélyes, menthetetlen állapotban voltak, amit egy 2019-es, villámcsapás okozta tűz is súlyosbított. Bár elismeri, hogy

az építkezés során adódtak utólagos bírságok az engedélyezési szabályok eltérő értelmezése miatt, kitart amellett, hogy értéket teremtett.

Úgy véli, a korabeli formavilágot tiszteletben tartva mentette meg az enyészettől a birtokot, a kamarai eljárás másodfokú döntését pedig nyugodtan várja.

Hatvanpuszta mellett a Citadella felújítása is heves vitákat váltott ki. Taraczky kategorikusan cáfolja azokat a feltételezéseket, amelyek szerint ezt a megbízást hálából kapta volna a majorságért. Építészeti koncepciója a zárt, halott osztrák erőd megnyitása volt, amelynek legmegosztóbb eleme a Szabadság-szobor talapzatára tervezett kereszt lett. Ezt a lépést az európaiság és a nálunk nagyobb erő szimbólumaként tartja fontosnak, és úgy véli, a kereszt a szovjet katona hűlt helyén, mintegy kőbe vésve találta meg a legméltóbb helyét.

A 2026-os kormányváltás és a nagy állami beruházások – mint a Néprajzi Múzeum vagy a Citadella – lezárulása, illetve más betervezett projektek törlése jelentős hatással volt Taraczky irodájára, ahonnan harminc munkatársat kellett elküldenie. Az építész tagadja, hogy korábbi sikereit pusztán Orbán Viktor közbenjárásának köszönhette volna, és hangsúlyozza, hogy a piacon is megállja a helyét. Cége nyereségéből, az elmúlt években felvett 1,8 milliárd forintos osztalékból

megvásárolta az egymilliárd forintot érő Rubik-villát,

így stúdiója 1989 óta először költözhet saját tulajdonú ingatlanba. A jövőjét illetően a nemzetközi nyitásban hisz, jelenleg is több dán, tunéziai, francia, német és koreai múzeumpályázaton dolgozik, hogy bizonyítsa szakmai rátermettségét.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.