GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 04. 4 percnyi olvasás
Lehet, hogy ennyi volt? Drasztikusan, 65 milliárd forinttal visszavágta a kormány a kiskereskedelmi adóból idénre várt pénzt.
A kiskereskedelmi különadó eredetileg 329,2 milliárd forintos bevételt hozott volna a 2026-os költségvetésnek. A módosított költségvetési előirányzat szerint azonban már csak 263,7 milliárd forinttal számol a kormány, vagyis 65,5 milliárd forinttal alacsonyabb összeggel. Ez nem pusztán technikai költségvetési korrekció: a Niveus szerint az adóbevételi várakozás ilyen mértékű visszavágása mögött több tényező is állhat, miközben az adónem jövője is egyre több kérdést vet fel. Emlékezetes: az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) régóta szorgalmazza a boltláncokat sújtó adónem eltörlését, azt előre vetítve, hogy az ilyen módon a vállalatok által megtakarított pénzzel a vásárlók is jól járnának.
„Ez önmagában nem jelenti azt, hogy rövid időn belül megszűnik a kiskereskedelmi adó, de a jelenlegi szabályozás hosszú távú fennmaradása egyértelműen kérdésessé vált. Az uniós eljárás és a korábbi magyar vállalás miatt erre az adónemre tartós, kiszámítható költségvetési bevételként is egyre nehezebb tekinteni” – mondta Bagdi Lajos, a Niveus partnere az előirányzattal kapcsolatos újdonság kapcsán.
A 65 milliárdos tételt ugyanis valamivel kompenzálni kell, és így az összeg csökkenését érdemes azzal együtt értékelni, hogy más szektorokból viszont jelentős növekedést vár az állam.
A bevételi előirányzat csökkentésének egyik kézenfekvő magyarázata a kiskereskedelmi adó szabályainak idei változása.
Mint a Világgazdaság oldalán bemutattuk, egy nemrég elfogadott módosítás következtében 2026-tól többek között megszűnt az a kötelezettség, amely alapján a kapcsolt vállalkozások árbevételét össze kellett számítani az adó meghatározásakor. A szabály korábban azt is megnehezítette, hogy a nagyobb piaci szereplők több társaságra bontsák működésüket annak érdekében, hogy kedvezőbb adósávba kerüljenek.
Az Országgyűlés augusztus 3-án fogadta el az ezen korlátozásokat feloldó módosítást. Az OKSZ azonban ezt nem tekinti valódi megoldásnak, és továbbra is a kiskereskedelmi különadó teljes kivezetését sürgeti.
A bevételi várakozás mérsékléséhez emellett hozzájárulhatnak a korábban megemelt adómentes sávhatárok is. Az adómentes értékhatár 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedett, miközben a magasabb adókulcsok csak magasabb árbevételi szinteken lépnek életbe.
Ez azt jelenti, hogy még változatlan adókulcsok mellett is szűkülhet az állam által ténylegesen megadóztatott kör.
A történetnek azonban van egy másik, ennél jóval nagyobb tétje is: az Európai Bizottság 2026 áprilisában az Európai Unió Bírósága elé vitte a magyar kiskereskedelmi adó ügyét. Brüsszel álláspontja szerint az adó szabályozása uniós jogi problémákat vet fel.
A Niveus értékelése szerint
ezért az sem kizárható, hogy a kormány már egy esetleges kedvezőtlen bírósági döntés pénzügyi következményeivel is számol.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Magyarország a helyreállítási tervében vállalta a különadó fokozatos kivezetését. Ez még nem jelenti azt, hogy az adó automatikusan megszűnik, de a hosszú távú költségvetési tervezés szempontjából bizonytalanná teszi a bevételt.
A kiskereskedelmi különadó különösen a legnagyobb kiskereskedelmi piaci szereplőket érinti. A legmagasabb, 4,5 százalékos kulcs a legnagyobb árbevételű vállalkozások számára jelent komoly terhet.
A szektor szereplői korábban arra is felhívták a figyelmet, hogy az adó egyes esetekben már rendkívül alacsony jövedelmezőségű, illetve veszteséges működés mellett (amennyiben ez állna fenn) is jelentős terhet jelenthet. A nagy láncok között így a Lidl, az ALDI, a SPAR és a Tesco is érintett lehet.
A vállalatok természetesen reagálnak az adókörnyezetre:
A mostani költségvetési számok alapján azonban úgy tűnik, hogy az állam maga is jóval kisebb összeggel kalkulál ebből az adónemből, mint néhány hónappal korábban.
Ezt viszont a más szektorokból várt nagyobb bevétellel reméli kompenzálni a kormány.
A kiskereskedelmi adó esetében tapasztalt csökkentés nem önállóan jelentkezik a módosított költségvetésben. A módosított 2026-os költségvetésben a társasági adóból várt bevételt is jelentősen visszavágták.
Az eredeti előirányzat 1258,4 milliárd forint volt, ez azonban 1009,2 milliárd forintra csökkent. Ez közel 250 milliárd forintos mínusz.
Ezzel szemben a pénzügyi szervezetektől származó befizetésekre jóval magasabb összeget vár az állam:
az eredetileg tervezett 292 milliárd forint helyett már 490,2 milliárd forintos bevétellel számolnak.
A csaknem 200 milliárd forintos emelés döntő háttere a pénzügyi szektorra vonatkozó kulcsemelés. A kormány korábban mintegy 185 milliárd forintos többletbevétellel számolt az intézkedésből, ami nagyságrendileg összhangban van a mostani, 198,2 milliárd forintos előirányzat-emeléssel.
A három adónem változása így jól mutatja, hogy a költségvetés módosítása nem csupán a hiányszámok átírásáról szól. Az állam jelentősen átrendezte azt is, hogy a vállalati szektor egyes szereplőitől mekkora befizetésre számít 2026-ban.
A nagy kérdés most az, hogy mi történik a kiskereskedelmi különadóval középtávon.
Ha az adónem valóban fokozatosan kivezethetővé válik, az jelentős könnyebbséget hozhat a legnagyobb áruházláncoknak. Az OKSZ korábbi érvelése szerint a teher megszüntetése többek között
Vagyis ha a különadó egyszer valóban eltűnik, annak hatása nem feltétlenül állna meg a vállalatok eredménykimutatásánál.
A kereskedők dönthetnek úgy is, hogy az alacsonyabb adóterhelés egy részét fejlesztésekre, béremelésre vagy az árak mérséklésére fordítják.
Az egyelőre azonban korai lenne kijelenteni, hogy a kiskereskedelmi különadó végének küszöbén állunk. A mostani költségvetési szám mindenesetre figyelemre méltó jelzés: a kormány egy év alatt több mint 65 milliárd forinttal kevesebb bevételt vár ebből a sokat bírált adónemből.
A következő fontos állomás a 2027-es költségvetés lehet. A tervezetnek október végéig kell megérkeznie. Akkor már az is kiderülhet, hogy a kormány továbbra is számol-e érdemi bevétellel a kiskereskedelmi különadóból – vagy a mostani csökkentés egy hosszabb folyamat első látványos jele.
Bár az nyilvánvaló, hogy az állam a Kármán-féle 2026-os, módosított költségvetés alapján a kiskereskedelmi különadóra vonatkozó rendelkezés magja továbbra is érvényben van – az imént idézett módosítást az OKSZ legfeljebb enyhe könnyítésként értékelte, mivel az adónemet nem érinti –,
a csökkentett várakozás alapján úgy tűnik, hogy az mégis jelentős fiskális könnyítést jelent a nagyvállalatoknak.
Az adóból befolyó bevételre vonatkozó csökkentett várakozás kapcsán annak tényleges szerkezetét is érdekes lenne látni, különösen, ha a várakozás mérséklődése mögött esetleges fogyasztási visszaesési prognózis is áll. Ezzel kapcsolatos kérdéseinket elküldtök a Pénzügyminisztériumnak – ha válaszolnak, arról beszámolunk.
Napi