Az úgynevezett Továbbfejlesztett Páncélvizsgálati Rendszer (Enhanced Armor Inspection System) keretében komputertomográfiás szkennereket alkalmaznának a kemény páncéllapok ellenőrzésére. A CT-technológia, amelyet az orvosi képalkotásban és a repülőtéri bombadetektálásban is alkalmaznak, részletesebb háromdimenziós képet ad, mint a hagyományos, kétdimenziós röntgen.

A tengerészgyalogság összesen tíz CT-szkennert tervez üzembe állítani, ezek közül hatot az Egyesült Államok szárazföldi területén, kettőt Japánban, egyet-egyet pedig Hawaiin és Guamon helyeznének el. Jelenleg két módszerrel vizsgálják a páncélzatot, a kerámialapok repedéseit röntgennel mutatják ki, a polietilénrétegek rétegválását pedig kopogtatásos próbával ellenőrzik, ahol a csengő hang az ép, míg a tompa hang a hibás lemezt jelzi.

Egy 2023-as kisvállalkozói innovációs pályázat során már felmerült a CT-vizsgálat lehetősége, ám akkor még rendkívül drágának és speciális szaktudást igénylő eljárásnak minősítették. A mostani információkérés ezzel szemben már automatizált, kereskedelmi forgalomban elérhető rendszert keres, amely magában foglalja az anyagmozgatást, a képalkotást és az automatikus hibafelismerő (ADR) szoftvert is. A pályázóknak meg kell adniuk, hogy percenként hány lapot képesek átvizsgálni, emellett fel kell tüntetniük azt is, miként kezelik az eltérő sűrűségű és összetételű anyagokat, például a bórkarbid és szilíciumkarbid keverékét vagy a fémből készült repedésgátlókat.

A testpáncélok minőségbiztosítása régóta érzékeny kérdés az amerikai haderőben.

A védelmi minisztérium főfelügyelője 2011-ben megállapította, hogy a szárazföldi hadsereg mintegy 5,1 millió potenciálisan hibás ballisztikus betétet szerzett be,

mivel a tesztelés során nem mindig megfelelő méretű lapokat, lövedéksebességet vagy környezeti feltételeket alkalmaztak. Hibás katonai testpáncélok miatt korábban az Egyesült Királyságban, Tajvanon és az amerikai rendőri szerveknél is merültek fel aggályok.

A katonai erők napjainkban általában úgy alakítják ki a testpáncélokat, hogy egy kevlárszövetű mellénybe helyeznek merev, leggyakrabban kerámia és polietilén, ritkábban acéllemezeket. Az ilyen kialakítású mellények jobb verziói a legtöbb kézifegyver lövedékét képesek megállítani, ugyanakkor a merev betétek károsodása jelentősen csökkenti a hatékonyságukat.

Címlapkép: ukrán katona golyóálló mellényben. A mellény hátulján kitüremkedve jól látszik a kerámiabetét. A címlapkép illusztráció, forrása: Yan Dobronosov/Global Images Ukraine via Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.