A Magyar Helsinki Bizottság úgy látja, hogy nincs szükség a szeptember 7-én lejáró tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fenntartására, sőt, a szervezet álláspontja szerint annak jogalapja is hiányzik.

A Helsinki Bizottság leszögezte, hogy a válsághelyzet megszüntetése nem jelentené a határvédelem feladását, nem kellene lebontani a határkerítést vagy ellenőrizetlenül befogadni az országba érkező külföldieket. „Éppen ellenkezőleg: lehetőséget teremtene arra, hogy visszatérjünk a jogszerű határ- és idegenrendészeti eljárásokhoz” – hangsúlyozta a szervezet, hozzátéve:

A válsághelyzetet 2016 márciusában vezették be, és azóta folyamatosan fenntartják. Ehhez kapcsolódik az a szabályozás is, amely alapján az ország területén jogellenesen tartózkodó külföldieket egyedi eljárás, ellenőrzés és vizsgálat nélkül a szerb határ túloldalára kényszerítik. Az Európai Unió Bírósága már 2020-ban kimondta, hogy ez a gyakorlat sérti az uniós jogot. Mivel Magyarország az ítéletet nem hajtotta végre, az uniós bíróság 2024-ben 200 millió euró átalányösszeg, valamint a jogsértés fennmaradásának minden napjára további egymillió euró megfizetésére kötelezte az országot. A bírság mértéke mára 1 milliárd euró fölött jár. Ezt a nekünk megítélt forrásokból vonja folyamatosan az Európai Bizottság. Mai árfolyamon ez körülbelül 370 milliárd forint. Több mint kilencszerese annak az összegnek, amelyből a kormány idén mintegy 400 ezer rászoruló gyereknek 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást ad.

A Helsinki Bizottság szerint a válsághelyzet kivezetésével a különbség az lenne, hogy „az elfogott embereket nem automatikusan kényszerítenék át Szerbiába, hanem a hatóság megállapítaná személyazonosságukat, ellenőrizné adataikat és azt, hogy milyen jogcímen tartózkodnak az országban, majd egyedi eljárásban döntene arról, hogy mi történjen velük. Aki nem jogosult Magyarországon maradni, azzal szemben továbbra is lehet idegenrendészeti eljárást és kiutasítást alkalmazni. Aki pedig nemzetközi védelmet kér, annak kérelmét az uniós és magyar jog szerint kell megvizsgálni. Ez nem gyengébb, hanem rendezettebb határigazgatást jelent: a hazai hatóságok pontosan tudnák, ki van itt, ellenőriznék az illető személyazonosságát és biztonsági kockázatait.”

Magyar Péter is megszólalt a bírság ügyében

Magyar Péter a csütörtöki kormányzati sajtótájékoztatón a migrációs bírságról kijelentette:

Borzasztóan igazságtalannak tartom, ahogy Magyarországot kezelik ebben. Teljesen más volt a szituáció 2016 környékén, és most. Azok a jogszabályok, amelyeket az Európai Bizottság vitatott, amelyekről kimondta az Európai Bíróság, hogy nem felelnek meg az uniós jognak, teljesen más környezetben keletkeztek. Azóta folyamatosan szigorodik az uniós menekültügyi szabályozás. A tagállamok álláspontja is szigorodik

A miniszterelnök leszögezte, hogy Magyarország nem enyhít a migrációs szabályokon, de megtalálnák azt a megoldást, ami kompatibilis az európai joggal, elfogadható az Európai Bizottságnak és az Európai Bíróságnak is, miközben nem jelent lazítást a határokon. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy visszaszereznék az eddig elveszített körülbelül egymilliárd eurót.

A Helsinki Bizottság úgy vélekedett, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kivezetése és az ahhoz kapcsolódó „jogsértő szabályok” felszámolása elengedhetetlen lépés a bírság megszüntetéséhez.

(Borítókép: Magyar Péter 2026. szeptember 3-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)