BulvárSzerző: blikk 2026. 09. 04. 3 percnyi olvasás
Egy baleset, műtét vagy törés után sokakban felmerül a kérdés, hogy mikor ülhetnek újra volán mögé. A gipsz vagy az ortézis önmagában nem jelenti azt, hogy tilos vezetni, de egy rossz mozdulat vagy korlátozott végtaghasználat akár komoly balesethez is vezethet.
A gipszben vagy protézissel történő autóvezetés kérdése sokakat érint, különösen balesetek vagy műtétek után. Bár nincs olyan törvény, amely kifejezetten tiltaná a sérült végtaggal való vezetést, a közlekedési szabályok szerint a sofőr felelőssége, hogy biztonságosan tudja-e irányítani a járművet. A vezetési alkalmasság és biztonság szempontjából a sérülés típusa, a mozgáskorlátozottság mértéke és az alkalmazott segédeszközök jelentős szerepet játszanak. A jobb láb sérülése például ellehetetleníti a gáz- és fékpedál használatát, míg a bal láb sérülése automata váltós autó esetén nem feltétlenül akadályozza a vezetést. Az orvosi tanácsadás elengedhetetlen, hogy a sofőr reálisan felmérhesse saját képességeit és elkerülje a balesetveszélyt.
A vezetési alkalmasság fogalma tartós képességeket jelöl, míg a vezetési biztonság az aktuális állapotot tükrözi. Egy sérülés vagy műtét utáni állapot, illetve a fájdalomcsillapítók szedése jelentősen befolyásolhatja a biztonságos közlekedést. Az altatásban végzett műtétek után például legalább 24 óráig nem ajánlott a vezetés, mivel a gyógyszerek hatása ronthatja a reflexeket és a koncentrációt. Az erős fájdalomcsillapítók, például opioidok, különösen veszélyesek lehetnek, mivel mellékhatásaik, mint a szédülés vagy kábultság, súlyosan korlátozhatják a vezetési képességet.
A közlekedési szabályok szerint a sofőr köteles úgy vezetni, hogy ne veszélyeztessen másokat. Ha valaki sérült végtaggal okoz balesetet, az gondatlanságból elkövetett testi sértésnek minősülhet, amely pénzbírságot vagy akár szabadságvesztést is maga után vonhat. A biztosítók is különösen szigorúan vizsgálják az ilyen eseteket. A casco-biztosítás például súlyos gondatlanságot állapíthat meg, ha a sofőr mozgáskorlátozottsága miatt nem tudta megfelelően irányítani a járművet. Ez azt jelentheti, hogy a baleset költségeit részben vagy teljesen a sofőrnek kell állnia. A gépjármű-felelősségbiztosítás általában fedezi a másoknak okozott károkat, de a biztosítási díjak emelkedhetnek, ha a sofőrt részleges felelősség terheli.
A sérülés utáni vezetési szünet időtartama az adott sérüléstől és a gyógyulási folyamattól függ. Például egy radiusfej-törés után legalább két hétig nem ajánlott a vezetés, míg egy csuklótörés esetén ez az időszak akár hat hét is lehet. A düsseldorfi egyetem kutatói által összeállított irányelvek szerint a különböző sérülések és műtétek után eltérő időtartamú vezetési szünet szükséges. Az ortézisek és gipszek által okozott mozgáskorlátozottság szintén befolyásolja a vezetési biztonságot. Például egy térdre rögzített merev vázas ortézis vagy egy combon lévő gipsz jelentősen akadályozhatja a jármű irányítását.
Az adac.de információi szerint: a testi fogyatékossággal élők számára a járművek átalakítása lehetőséget nyújt a biztonságos közlekedésre. Az ilyen átalakításokhoz orvosi és műszaki szakvélemény szükséges, és a jármű forgalmi engedélyének módosítását is igénylik. Az átalakított járművek például lehetővé teszik, hogy a sofőr kizárólag kézzel irányítsa az autót, ami különösen hasznos lehet tartós mozgáskorlátozottság esetén.