BulvárSzerző: blikk 2026. 09. 04. 5 percnyi olvasás
A magyar színházi szakma felháborodását váltotta ki az a nyári megállapodás, amelyet az Oktatási Hivatal és a Déryné Program kötött, és amelynek értelmében a program drámapedagógiai és színházi anyagai hivatalos tananyagként épülhetnek be a köznevelésbe. Az együttműködés keretében a Déryné Program óravázlatai, oktatófilmjei és kiadványai megjelenhetnek tankönyvekben, segédanyagokban, valamint a Nemzeti Köznevelési Portálon, sőt QR-kódos linkeléssel is elérhetők lesznek.
A döntés célja, hogy a kötelező olvasmányokat játékos, élményalapú formában dolgozzák fel a diákokkal, azonban a szakma jelentős része aggályosnak tartja, hogy egyetlen program ilyen kiemelt szerephez jutott, miközben a hazai színházi nevelés és drámapedagógia területe rendkívül sokszínű és évtizedek óta működő szakmai közösségekre épül.
Ez is érdekelheti
Egy videófelvétel miatt lemondásra szólította fel Lannert Judit oktatási minisztert a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője csütörtökön. A videóban a tárcavezető kritikát fogalmaz meg a tanári szakma választásával kapcsolatban és az oktatás borús jövőjét illető döntéseket vázolja fel.
A Magyar Színházi Társaság azonnal reagált a hírre, és levelet küldött Lannert Judit oktatási miniszternek, amelyben kérdéseket tettek fel a megállapodás hátteréről és következményeiről.
"Mi is megdöbbentünk. Levelet írtunk azonnal – még éjfél előtt el is elküldtük – Lannert Judit miniszter asszonynak annak kapcsán: az Oktatási Hivatal és a Déryné Program együttműködési megállapodást kötött, amelynek értelmében a Déryné Program színházi, drámapedagógiai és oktatási célú szakmai anyagai bekerülhetnek az iskolai oktatásba… Feltettük a kérdéseinket. Megfogalmaztuk a véleményünket. Holnap (azaz ma, pénteken) tovább visszük az ügyet. Jelzünk hosszabban" - írták a posztjukban.
Herczog Noémi színkritikus is közzétett egy bejegyzést, szerinte a Déryné Program és annak iskolai alprogramja, a KultUp, már korábban is viták kereszttüzében állt, és úgy véli, a döntést a színházi nevelés valódi szakértőire kellene bízni. Cziboly Ádám színházi szakember is hasonló álláspontot képvisel, és hangsúlyozta, hogy az államnak nem kiváltania, hanem kiegészítenie kellene a már meglévő, három évtized alatt kialakult szakmai palettát, bevonva és támogatva a hazai társulatokat. Gabnai Katalin drámapedagógus saját tapasztalatai alapján bírálta a közösségi oldalán a program minőségét, és felidézte, hogy a KultUp-foglalkozások közül csak néhány felelt meg a szakmai elvárásoknak, míg a többi szerinte "minősíthetetlen" volt. Egy 2024-es oktatófilm kapcsán is élesen fogalmazott, mondván, szerinte az visszaélt a drámapedagógia fogalmával, és a minőség sok helyen elmaradt az elvárhatótól.
"Megrendítő, hogy magas pozíciókat betöltő emberek azt képzelik, hogy erre, hogy ilyesmire van szükség az iskolákban. Ijesztő, hogy mindezt a zavaros kotyvalékot drámatanároknak merik fölajánlani, s nagy ütemben népszerűsíteni is fogják. Szomorú, hogy egészen kiváló, tehetséges, nagy gyakorlatú, valamint igen kicsike tehetséggel rendelkező, szegény, kiszolgáltatott színészeket szörnyűséges és külsőséges játékmódra kényszerítenek. Hogy elkapatott, elnevelt kommunikátorokat ültetnek drága bőrdíványra, hogy ott ecseteljék önnön kiválóságukat, s mondjanak közhelyes badarságokat, oktató jelleggel" - idézte a szavait az Index.
Komáromi Sándor színházi szakember szintén kritikusan nyilatkozott a Facebookon, és felvetette, hogy a Déryné Program szakmai bizottságának összetétele, amelyben Kis Domonkos Márk ügyvezető is helyet kapott, átláthatósági kérdéseket vet fel.
"Ki dönti el Magyarországon, hogy mit jelent a színház az iskolában?" - tette fel a kérdést.
Szerinte a döntés előtt nem történt nyilvános, összehasonlító szakmai értékelés, és javasolta, hogy egy országos tudástár létrehozása, amely több szervezet – például a TIE, a Kerekasztal, a KÁVA és a Magyar Drámapedagógiai Társaság – bevonásával működne, sokkal hatékonyabb és igazságosabb megoldás lenne. A szakma képviselői szerint a mostani megállapodás nemcsak a szakmai sokszínűséget veszélyezteti, hanem a döntéshozatal átláthatóságát is megkérdőjelezi.
A Déryné Program ugyanakkor saját missziója szempontjából fontos lépésként értékelte az együttműködést, mivel így művészeti-pedagógiai törekvései az iskolai oktatásban is teret kaphatnak. A program célja, hogy a kötelező olvasmányok feldolgozását élményszerűbbé tegye, és olyan anyagokat kínáljon, amelyeket akár minimális drámapedagógiai előképzettséggel is alkalmazni lehet. Azonban a szakma egy része szerint a minőségbiztosítás hiánya és a szakmai közösségek mellőzése miatt a megállapodás több kérdést vet fel, mint amennyit megold.
Napi