BulvárSzerző: blikk 2026. 09. 04. 5 percnyi olvasás
A demencia nem feltétlenül akkor kezdődik, amikor az első memóriaproblémák megjelennek. Az agy működését és egészségét éveken át formálják a mindennapi szokásaink, így az életmódunk hosszabb távon is hatással lehet a kognitív képességekre. Ezek közül egy szokás különösen fontos szerepet játszhat.
Íróasztal mellett végzett munka, autóvezetés gyaloglás helyett, esti tévézés – sokak számára teljesen természetes, hogy a nap nagy részét ülve töltik. A szervezetünk viszont nem hosszú órákig tartó mozdulatlanságra van tervezve, és ennek az életmódnak a következményei jóval túlmutathatnak a hátfájáson és az izommerevségen.
Egyre több figyelem irányul arra is, hogy a mozgáshiány és a hosszan tartó ülés miként befolyásolhatja az agy egészségét. Az EatingWell szerint a rendszeres fizikai aktivitás támogatja többek között a keringési rendszert, az anyagcserét és az erek megfelelő működését, ezek pedig az agy egészsége szempontjából is fontosak.
„Az ülő életmód és az alacsony fizikai aktivitás jelentősen növeli a demencia kialakulásának kockázatát” – mondja Molly Robinson dietetikus.
Ez is érdekelheti
A demencia egy fokozatosan súlyosbodó állapot, amelyet rendkívül nehéz a korai stádiumban felismerni. Stewart McGinn, a Baycroft Care Homes ügyvezető igazgatója szerint azonban vannak olyan árulkodó tünetek, amelyekre érdemes figyelni, és amelyek megjelenésekor mielőbb háziorvoshoz kell fordulni.
A hosszan tartó inaktivitás nemcsak a testsúlyra és az izomtónusra lehet hatással, hanem arra is, ahogyan a szervezet a glükózt, vagyis a vércukrot kezeli.
Molly Robinson szerint a fizikai inaktivitás szoros összefüggésben áll az inzulinrezisztenciával és a 2-es típusú cukorbetegséggel. Ezek olyan ismert kockázati tényezők, amelyek a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásával is összefüggésbe hozhatók.
A tartósan magas vércukorszint károsíthatja az ereket, és az agyi folyamatokat is kedvezőtlenül befolyásolhatja. Ennek következtében az idegsejtek megfelelő működéséhez szükséges oxigén- és tápanyagellátás is romlik, ami hosszú távon a kognitív képességekre is hatással lehet.
A mozgásszegény életmód nemcsak közvetve, hanem a keringési rendszerre gyakorolt hatásán keresztül is növelheti a demencia kockázatát.
„A hosszan tartó ülés és az alacsony szintű fizikai aktivitás összefüggésben áll a magas vérnyomás, a stroke és más szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával, amelyek mindegyike a vaszkuláris demencia fontos kockázati tényezője” – magyarázza Robinson.
A túl sok ülés tehát nemcsak a szív és az erek egészségére lehet kedvezőtlen hatással, hanem az agyban bekövetkező változásokkal is összefüggésbe hozható. Egyes kutatások szerint a mozgásszegény életmódot folytatóknál bizonyos agyterületek térfogata kisebb lehet, köztük olyan struktúráké is, amelyek a memória és a tanulás szempontjából fontosak.
Mindez nem azt jelenti, hogy önmagában az ülő életmód demenciát okozna, a tartós mozgáshiány azonban egyike lehet azoknak a tényezőknek, amelyek hosszú távon kedvezőtlenül befolyásolják az agy és a keringési rendszer egészségét. Éppen ezért már az is sokat számíthat, ha a hosszú ülőidőt rendszeres mozgással és rövid, aktív szünetekkel szakítjuk meg.
(via)
Napi