A 2028–2034-es uniós költségvetés (MFF) mellett a bővítés jelenti a szeptember 3–4-i dublini informális miniszteri ülés másik fontos témáját. Az uniós és tagjelölt országok képviselői pénteken arról egyeztetnek, hogyan lehetne felgyorsítani a csatlakozási folyamatot úgy, hogy az új tagok később ne fordíthassák vissza a korábban végrehajtott reformokat, és vétójukkal se béníthassák meg tartósan az EU döntéshozatalát.

Az Európai Bizottság ennek érdekében új biztosítékokat építene be a következő csatlakozási szerződésekbe. Marta Kos bővítési biztos szerint átmeneti időszakokhoz köthetnék egyes tagsági jogok teljes körű megadását, szabálysértés esetén pedig később is lehetőség nyílhatna azok korlátozására.

Ha az új tagállam követi a szabályokat, nem történik semmi. Ha nem követi őket, a biztosítékok keményen működésbe lépnek

- fogalmazott Kos.

A szigorúbb rendszer kidolgozását az elmúlt évek tapasztalatai indokolják, különösen az Orbán-kormánnyal folytatott jogállamisági viták és vétókonfliktusok. Több jelentős tagállam - például Franciaország, Németország és Hollandia - csak olyan bővítést támogatna, amely megfelelő garanciákat ad arra, hogy

a csatlakozás előtt teljesített feltételeket később se lehessen következmények nélkül felrúgni.

Az új rendszer első mintája Montenegró csatlakozási szerződése lehet, amelynek kidolgozása már megkezdődött. Jelenleg a valamivel több mint 600 ezer lakosú ország áll a legközelebb a tagsághoz, és elsőként vállalhat olyan kötelezettségeket, amelyek öt, tíz vagy akár tizenöt évvel a belépés után is kikényszeríthetők maradnak.

Milojko Spajić montenegrói miniszterelnök jelezte, hogy Podgorica elfogadja az egyértelmű és kiszámítható védzáradékokat, ha azok csak a vállalások tényleges megsértése esetén lépnek életbe.

A nyugat-balkáni országok csatlakozását több kormány mellett Magyar Péter miniszterelnök is többször szorgalmazta, különösen az Ukrajnának biztosított gyorsabb menetrenddel összevetve.

Szerinte nem lenne méltányos, ha Kijev megelőzné azokat a balkáni tagjelölteket, amelyek közül több hosszú évek, sőt évtizedek óta vár érdemi előrelépésre. A magyar kormányfő ezért előbb a régóta várakozó nyugat-balkáni országok csatlakozását támogatná, Ukrajnától pedig ugyanazoknak a feltételeknek a teljesítését várja el, mint a többi jelölttől.

A dublini vitának további aktualitást adott, hogy Izlandon a várakozások ellenére nem kapott többséget a csatlakozási tárgyalások újranyitása: a választók 52,8 százaléka elutasította a kezdeményezést.

A Bizottság várhatóan szeptember végén mutatja be részletesebb reformtervét,

amelytől a tagjelöltek gyorsabb és kiszámíthatóbb előrehaladást, a jelenlegi tagállamok pedig az uniós döntéshozatalt és a jogállami normákat védő biztosítékokat várnak.

Címlapkép forrása: EU