A korábban nyilvánosságra nem hozott tranzakciók mögött egyértelmű piaci logika húzódik meg, hiszen a kínai állampapírhozamok rendkívül alacsonyak, a belföldi kötvénypiacra irányuló túlzott befektetések pedig már a szabályozó hatóságok figyelmét is felkeltették. Az amerikai tízéves államkötvény hozama ezzel szemben június eleje óta több mint 30 bázisponttal emelkedett, és jelenleg 4,76 százalékon áll, ami az infláció, az amerikai államadósság miatti aggodalmak és a kedvezőbb növekedési kilátások együttes hatását tükrözi.

A váltás kulcseleme a dollárbetéti kamatok emelése volt: az öt legnagyobb kínai állam tulajdonában lévő bank 2023 óta 2,8 százalékos kamatplafonnal dolgozott a legtöbb dollárbetétnél, ám június óta az ötvenezer dollárt meghaladó egyenlegű számlák tulajdonosai már 3 százalék feletti kamatot is kialkudhatnak. Egyes kisebb és külföldi bankoknál augusztustól akár a 4 százalékot is megközelítő ajánlatok is elérhetők, sőt néhány pénzintézet a közösségi médiában is hirdet dollárbetéti konstrukciókat.

A háttérben a bőséges dollárlikviditás is jelen van: az ország devizabetéti állománya júliusra elérte az 1180 milliárd dollárt, ami 17,9 százalékos éves növekedésnek felel meg, az év első hét hónapjában 121,2 milliárd dollárral bővült az állomány, amit a rekordméretű kereskedelmi többlet és az exportboom táplált.

A jüanbetéti kamat a nagy állami bankoknál mindössze 0,95 százalék, így a dollárbetét egyre vonzóbb alternatívát jelent.

A magasabb dollárbetéti kamatok a devizapolitikába is illeszkednek. A jüan az elmúlt másfél évben közel 9 százalékot erősödött a dollárral szemben, a februári közel-keleti konfliktus kitörése óta pedig a kínai kötvénypiac a világ legerősebben teljesítő piacává vált. A bankoknál elhelyezett dollármegtakarítások felszívják a devizapiaci kínálatot, ezzel lassítva a jüan felértékelődését, miközben a külföldi befektetés a hazai hozamokra nehezedő nyomást is enyhíti. A jegybank aggodalmát jelzi, hogy a kínai központi bank a múlt hónapban a befektetési alapokat kérdezte ki a hosszú futamidejű állampapír-befektetéseikről.

Kína amerikai letétkezelőknél nyilvántartott államkötvény-állománya júniusban 633,4 milliárd dollárra csökkent, ami 13 százalékos éves visszaesést és a 2008 szeptembere óta mért legalacsonyabb szintet jelenti, elmaradva a 2013-as csúcs felétől is. Ez az adat azonban pontatlannak számít, mivel a luxemburgi vagy kajmán-szigeteki letétkezelési megoldásokon keresztül a tényleges tulajdonos gyakran rejtve marad, így a most zajló banki vásárlások valós hatását nehéz megítélni.

Forrás: Reuters

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.